A szivárványt mindenki ismeri, hiszen ezt a tüneményt nyaranta több alkalommal is megfigyelhetjük. Azt is sokan tudják, hogy azt a hulló, közel gömb alakú vízcseppekben megtörő fény hozza létre. Ám nap, mint nap jelennek meg az égen olyan légköroptikai jelenségek is, amelyek sokunk figyelmét elkerülik. Farkas Alexandra az ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratóriumának munkatársa Vízcseppek kontra jégkristályok, avagy létezik-e kör alakú és kifordított "szivárvány"? című előadásában ismerteti az úgynevezett halójelenségeket vagy röviden a halókat, amelyek a kevésbé ismert fényjelenségek közé tartoznak. A halók rendkívül sokfélék, ebből kifolyólag kör alakú vagy kifordított szivárványként is emlegethetik ezeket, pedig nem vízcseppek, hanem jégkristályok közreműködésével alakulnak ki.
Második előadóként Barta Dániel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója lép majd a közönség elé Gravitációs hullámok diszperziója csillagközi anyagban című előadásával. A gravitációs hullámok a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozásai, melyek alapvető és új - az elektromágneses kölcsönhatástól független - ismereteket szolgáltathatnak az univerzumról. Vizsgálatuk lehetővé teszi olyan források vizsgálatát, mint amilyen a nagy tömegű fekete lyukak vagy neutroncsillagok összeolvadása. Az állandóan jelenlévő gravitációs háttérsugárzás feltérképezése a korai Univerzum történetébe engedne bepillantást. Továbbá új, ismeretlen fizikai jelenségeket is megismerhetünk az új kölcsönhatás segítségével.
A mai Science Meetupot Bálint L. Bálint a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrumának munkatársa zárja Szintetikus biológia és az iGEM verseny című előadásával. A szakember a következő kérdéseket boncolgatja: kezdődhet-e az ipari forradalom a biológiában? Hogyan tudjuk felszabadítani a kreatív erőket a molekuláris biológiai kutatásokban? Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről szól az iGEM, a szabványosított elemekre épülő szintetikus biológiai mozgalom. A debreceni Klinikai Genomközpont munkatársai és egy lelkes diákcsapat 2010-ben belépett az iGEM programba, a mai este során erről is részletes beszámolót hallhatnak majd az érdeklődők.
Második előadóként Barta Dániel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója lép majd a közönség elé Gravitációs hullámok diszperziója csillagközi anyagban című előadásával. A gravitációs hullámok a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozásai, melyek alapvető és új - az elektromágneses kölcsönhatástól független - ismereteket szolgáltathatnak az univerzumról. Vizsgálatuk lehetővé teszi olyan források vizsgálatát, mint amilyen a nagy tömegű fekete lyukak vagy neutroncsillagok összeolvadása. Az állandóan jelenlévő gravitációs háttérsugárzás feltérképezése a korai Univerzum történetébe engedne bepillantást. Továbbá új, ismeretlen fizikai jelenségeket is megismerhetünk az új kölcsönhatás segítségével.
A mai Science Meetupot Bálint L. Bálint a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrumának munkatársa zárja Szintetikus biológia és az iGEM verseny című előadásával. A szakember a következő kérdéseket boncolgatja: kezdődhet-e az ipari forradalom a biológiában? Hogyan tudjuk felszabadítani a kreatív erőket a molekuláris biológiai kutatásokban? Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről szól az iGEM, a szabványosított elemekre épülő szintetikus biológiai mozgalom. A debreceni Klinikai Genomközpont munkatársai és egy lelkes diákcsapat 2010-ben belépett az iGEM programba, a mai este során erről is részletes beszámolót hallhatnak majd az érdeklődők.
