Régóta keringtek hírek arról, hogy a Google zeneletöltő szolgáltatást indít – a The Wall Street Journal információi szerint ez két héten belül meg is történhet.

A Google Music Store-t a Google Music Beta ingyenes szolgáltatása mellé fűzik be, amely – egyelőre csak az Egyesült Államokban – lehetővé teszi, hogy a felhasználók feltöltsék a felhőbe a már meglevő zenei gyűjteményüket, majd streamként hallgassák asztali gépeken és androidos készülékekkel.

A közösségi élményre építenének

Az Apple iTunes szolgáltatáshoz hasonlóan a számokat mp3 formátumban lehet majd letölteni, darabonként átlagosan 99 centért (0,99 dollár). A Google azt tervezi, hogy erősen épít a közösségi oldalra az értékesítésben. A Google+ felhasználók megoszthatják a dalokat az ismerőseikkel, akik egyszer ingyen meghallgathatják a számot, majd a rendszer felkínálja a lehetőséget nekik is a letölthető példány megvásárlására. 

A The Wall Street Journal arra is rámutat, hogy két nagy kiadó – az EMI Group és a Universal Music Group már a projekt mellé állt, ugyanakkor valószínűleg meglehetősen kockázatos a másik két nagy kiadó, a Sony Music Entertainment és a Warner Music Group nélkül elindulni. Ez a négy kiadó uralja az amerikai piac 87 százalékát. Ha utóbbi kettővel nem sikerülne megállapodni, hiába támogatják a projektet kisebb kiadók, a felhasználók gyorsan elfordulhatnak a szolgáltatástól, hiszen nagy eséllyel nem találják majd meg, amit szeretnének megvásárolni. Márpedig van arra esély, hogy nem írják alá az elkövetkező két hétben a megállapodást. Más zenei szolgáltatók, mint az iTunes vagy a Spotify, vártak a szolgáltatás elindításával, míg sikerült megállapodniuk mind a négy nagy kiadóval.

Stiller Ákos

A Sony állítólag azért nem hajlandó aláírni, mert úgy véli, a Google nem tesz elég határozott lépéseket a kalózkodás megfékezésére a YouTube-on és az Android operációs rendszerrel. A Warner Musicnál prózaibbak az okok: azért alacsony a motivációs szint, mert úgy vélik, csekély bevételre számíthatnak. A Google Music ingyenes, nem hoz semmiféle profitot a lemezkiadóknak – hiszen a felhasználók gyűjteményét ingyen tárolja, illetve biztosítja a streaminget. Ugyanakkor az Apple hamarosan induló hasonló szolgáltatását, az iTunes Matchet évi 25 dollárért lehet majd igénybe venni, és a bevétel egy része a lemezkiadókhoz vándorol. A terv szerint a tétel olyan tetemes, hogy kiegészítené a letöltések miatt csökkenő lemezeladásokból származó bevételt.

A konstrukció nem egyedülálló: RIM, Spotify

A Blackberry okostelefonokat és a PlayBook táblagépeket gyártó kanadai Research in Motion (RIM) is használja. A RIM BBM Music ígérete szerint a felhasználók saját BlackBerry Messenger szolgáltatásuk mellé további havi öt dollárért 50 dalt tárolhatnak és oszthatnak meg a barátaikkal. A közösségi zenei szolgáltatást augusztus óta tesztelik, egyelőre még nem közölték, mikor lesz elérhető a nagyközönség számára.

A megoldást a Spotify is bevetette, amikor is megállapodást kötött a Facebookkal.  

A streaming szolgáltatás segítségével a felhasználók korlátlan mennyiségű zenét hallgathatnak az első hat hónapban ingyenesen – reklámok nézéséért cserébe, mindaddig, amíg a felhasználó a számítógépe előtt van. Hirdetések nélkül az első hat hónapban a korlátlan számítógépes hozzáférés költsége öt dollár havonta,  okostelefonokra pedig tíz dollár havonta.

AP

Az a Facebook-felhasználó, aki engedélyezi a Spotify alkalmazását, automatikusan megosztja az ismerőseivel, milyen számot hallgat éppen, illetve a lejátszási listáit is nyilvánossá teszi. A folyamatban van egy olyan pont is, amikor a rendszer felkínálja, hogy a facebookozó csatlakozzon a Spotifyhoz. A megosztási funkciót le lehet tiltani, de nem kínálják tálcán, hogyan lehetséges.

Mióta a facebookos integráció elkezdődött az USA-ban, azaz szeptember óta hárommillió új ügyfél írt alá a Spotifynál, mely már a Facebookkal való partneri megállapodás előtt is tízmillió ügyfelet szolgált ki. Persze a féléves kezdő időszak még nem járt le, nem tudni, mekkora lesz a lemorzsolódás. A szolgáltatásnak jelenleg 250 000 fizető ügyfele van az USA-ban és mintegy kétmillió további kilenc országban.

Magyar zenei valóság

Magyarországon az iTunesból letölthető számok mellett jelenleg a korlatlanzene.hu (az egyik telefonszolgáltató üzemelteti), illetve a zenecenter (egy másik telefonszolgáltató üzemelteti) kínál zenéket, illetve letöltésekre van lehetőség a dalok.hu-ról (magyar zenéket kínáló, non-profit internetes zenei portál), illetve a deep.hu (független vagy progresszív popzene, az elektronikus vagy kevésbé elektronikus tánczene), a digitalia.hu (kulturális műveket publikál és értékesít internetes bankkártyás fizetéssel és letöltéssel) és a zenewebshop.hu (zene-, ruha-, ajándéktárgy és jegyrendelés) tesz elérhetővé legálisan zenét. A március vége óta zárva levő Songo zeneáruház újraindítását előbb nyárra, később szeptemberre tervezték, de azóta sem indult el, sőt még a honlapon levő üzenetet sem frissítették.

A magyar oldalak kínálata az iTuneson találhatóénak töredéke, az Apple szolgáltatásával Európában eddig egyedül a 7digital tudta felvenni a versenyt, melynek, bár szintén csekélyebb a kínálata, de legalább elérhető. Az Egyesült Államokban a mainstream digitális zenei szolgáltatási piacon az Amazon mp3, a Microsoft Zune Marketplace, a Rhapsody, a Napster és az eMusic a nagyobb versenytárs.