Két amerikai újságíró szerint a Foxconn shenzheni gyárában 12-14 éves gyerekek is dolgoznak, a műszak általában 12 óra, de 16 is lehet, és átszámolva 165 forintos órabért kapnak.
Az Apple bámulatos haszonkulccsal dolgozik – ami részben azért lehetséges, mert az iPhone- és iPad-készülékeket olyan körülmények között készítik, amelyek elképzelhetetlenek lennének az Egyesült Államokban vagy Európában (fotókat itt talál).
Azok az emberek, akik az iPhone-okat és iPadeket összeszerelik, nemhogy nem is álmodhatnak arról, hogy vegyenek maguknak egyet, de sokszor nem is látnak egyetlen kész iPhone-t vagy iPadet sem.
Nyilván nem az Apple az egyetlen cég, amelyik olcsó munkaerőt használ Kínában vagy más országokban, hiszen sok elektronikai gyártó ugyanígy jár el - a nagy különbség a besöpört haszon volumenében mutatkozik meg.
A businessinsider cikkében leírtak szerint két újságíró, Nicholas Kristof a New York Timestól és Mike Daisey író, újságíró készített összefoglalót a kínai Shenzhen városából. Shenzhen harminc éve egy kis falu volt a folyó mellett, mára 13 milliós metropolisz – nagyobb, mint New York. Egyik nagyvállalata, a Foxconn 430 000 főt foglalkoztat, itt szerelik össze az iPhone-okat és iPadeket is sok más elektronikai cég termékei mellett. A gyárban húsz menza van, mindegyik tízezer fő kiszolgálására képes egyidejűleg.
A fegyveres őrökkel védett épületekben a riporterek meginterjúvoltak például egy 13 éves lányt is, aki több ezer üveget csiszolt naponta az új iPhone-okhoz. A gyerek elmondta, hogy a Foxconn nem ellenőrzi a munkavállalók korát, ha vizsgálat jön, a gyár mindig előre tud róla és a fiatalokat idősebbekkel helyettesítik arra az időre. De a gyár kapujánál váró újságíróknak azt is elmondták a dolgozók, hogy több 14, 13, 12, sőt fiatalabb dolgozó is áll a gyártósorok mellett. A riporterek becslése szerint a munkavállalók mintegy öt százaléka fiatalkorú.
A riporterek potenciális megrendelőnek adták ki magukat, így beengedték őket a gyárba és a szállásokra is. A legtöbb gyárépületben húsz-harmincezer ember dolgozik egyszerre, néma csendben, beszélgetni ugyanis tilos. A munkaerő olyan olcsó, hogy megéri a tulajdonosoknak gépek helyett embereket használni.
A kínai munkaóra hatvan perc – nem olyan, mint az amerikai vagy sok európai munkaóra, amit bármikor megszakíthat egy telefonhívás, egy meeting, a munkatárs facebookozik vagy kimegy WC-re. Ez a Foxconn gyárában elképzelhetetlen a munkások számára. A hivatalos munkanap Kínában a 8 órás, de a szabvány műszak 12 órás. Sőt, akár 14-16 órás is lehet egy-egy új termék piacra dobása előtt. Az újságírók ott-tartózkodása alatt meghalt egy 34 órás műszakot teljesítő alkalmazott. Közben kamerák figyelik, ki milyen gyorsan dolgozik. Aki lassítja a többieket, az nem dolgozhat ott tovább.
A munkásszállást is megnézték az újságírók. A panelházakban egy-egy kis szobába 15 ágyat zsúfoltak be, úgy néznek ki, mintha fiókok lennének a fal mellett föl a plafonig.
A szakszervezet illegális Kínában, akár börtönbe is juthat, ha valaki szervezkedni próbál. Az újságírók több olyan volt munkással is beszéltek, akik elmondták, megpróbáltak tenni a munkakörülmények ellen, például a hexán képernyőtisztító használata ellen emelték fel a szavukat. A hexánt azért használják előszeretettel, mert gyorsabban elpárolog, mint más tisztítószerek, így a gyártósoron is gyorsabban tudnak dolgozni az emberek. Csakhogy a hexán idegméreg. Amellett, hogy ártalmas, egyébként tűzveszélyes és a környezetre is veszélyes.
Sokan azért váltak munkaképtelenné, mert komoly szövődményei lettek az ínhüvelygyulladásuknak, amit azért kaptak, mert éveken keresztül ugyanazt a mozdulatot végezték megállás nélkül. Ezt azzal is el lehetett volna kerülni, ha más feladatot kapnak időnként.
Szervezett segítséget nem kapnak, ha panaszkodnak, mert például nem fizetik ki a túlórát, legfeljebb feketelistára teszik őket, és soha többé nem kapnak munkát a gyárban – erről egy másik, „bajkeverővé” nyilvánított interjúalany beszélt.
Az emberek ennek ellenére vállalják a gyári munkát, mert még mindig jobban fizetik őket, mint a rizsföldeken dolgozókat.
A Foxconn és más összeszerelő üzemek a rizsföldeken szokásos havi ötven dollár helyett 250 dollárt adtak havonta. Az öngyilkosságokat követően majdnem 300 dollárra emelkedett a havi juttatás. Ez napra lebontva mintegy tíz dollár, azaz kevesebb mint egy dollár óránként.
Ha az Apple úgy döntene, hogy amerikai munkásokkal, az ottani munkaügyi előírásokat betartva szerelteti össze az eszközeit, vagy az egekbe szökne az iPhone és az iPad ára, vagy a vállalatnak kisebb haszonkulccsal kellene beérnie.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
