Európa az utcára vonult az ACTA miatt

Európa-szerte összehangoltan tüntettek az ACTA,  azaz a „kalóztörvény”ellen szombaton. A Spiegel adatai szerint Németországban harmincezer ember fagyoskodott az utcán a "gondolatrendőrség" ellen tiltakozva. Bulgáriában négyezren vonultak ki, Ausztriában ezer, Párizsban is több száz Guy Fawkes-maszkos demonstráló jelezte, hogy nem ért egyet az ACTA aláírásával. Több más országban is demonstráltak a megállapodás ellen – a BBC szerint jelentős felvonulásokat tartottak Lengyelországban és Hollandiában is. London központjában mintegy kétszáz tüntető gyűlt össze, de Nagy-Britanniában Edinburgh és Glasgow is hallatta a hangját.

Fotókat a nemzetközi megmozdulásokról többek között a rightnow.io oldalon, a magyar tüntetésről pedig a hvg.hu galériájában láthatnak.

Itthon ezren tüntettek

Az egyezmény, amelyet a SOPA és a PIPA európai megfelelőjeként emlegetnek, a demonstrálók szerint az internet szabadságát veszélyezteti.

A magyar protestálók szerint az ACTA – miután érvénybe lép – "büntetőjogi felelősséget hárít a csatlakozó országok (tehát egyúttal Magyarország) internetszolgáltatóira a jogvédett tartalmak közvetítéséért, amivel csak a kisebb baj lesz, hogy azonnal magával rántja majd a jelenlegi leglátogatottabb honlapjainkat – pl.: YouTube, Piratebay, Wikipédia és a többi –, de ügyfelei internetforgalmának teljes felügyeletére kényszeríti majd az internet-szolgáltatókat".

Az ellenzők azzal is érvelnek, hogy titokban tárgyalták a hamisítók és a kalózok elleni uniós fellépést szabályozó nemzetközi szerződést, és nem tesznek különbséget az egyszerű felhasználók, illetve a kereskedelmi céllal, a busás haszon reményében hamisító csalók között.

Ahhoz képest, hogy mínusz öt fok volt, és majd megfagytunk, sokan voltunk – értékeli a szombati tüntetést Illó Gábor, a Kalózpárt egyik aktivistája. Azt elértük, hogy február 11-től már nem lehet hivatalosan elhallgatni az ACTA-t.

Túry Gergely

Az ügy itthon is komoly politikai tényezővé vált – két, egyébként igen ellentétes véleményen levő párt is határozottan ellenzi a ratifikációt.

Az LMP felszólította a kormányt, hogy hagyjon fel a cenzúrához vezető ACTA ratifikálásával, a Jobbik megosztott a kérdésben – teszi hozzá Illó Gábor, akit  tartalomszolgáltatóként több szempontból is érint a „kalóztörvény“.

A magyar Kalózpárt mozgalom nyílt levélben kért válaszokat az EP-képviselőktől, egyelőre azonban választ még nem kaptak.

Pedig az ACTA Illó Gábor szerint minden internetezőt érint, hiszen nehéz úgy netezni, hogy ne sértsünk szerzői jogot. A böngésző gyorsítótára akaratunk ellenére is másolatot készít minden a neten megtekintett tartalomról. Az ACTA nem csak a magánszemélyek jogait tiporja, a közvetítő szolgáltatók normális működését is zavarni fogja. Ha a rendőrség kimegy egy DNS-szervert szerzői jogsértés miatt lekapcsolni, akkor több ezer weboldal fog egyszerre eltűnni az internetről.

A német Kalózpárt ismertségének és népszerűségének nagyon sokat segített az ACTA. Kérdés, lehet-e ebből tőkét kovácsolni itthon is.
A magyar Kalózpár mozgalom másik aktivistája, László Zoltán szerint lehet. Az ilyen jellegű megszorítások ugyanis egy nagy felhajtó erőt fognak jelenteni a magyar Kalózpártnak is. De ideológiai vagy pártszimpatiától függetlenül minden internetező számára fontos ez az ügy, mert alapvető szabadságjogainkat érinti. Jelenleg egy internetes peticióban Európa-szerte folyik az aláírásgyűjtés, amelyről magyarul a kalozpart.org-on olvashatóak részletek.

Közben a lengyel kormány bejelentette, polgárai reakciója miatt felfüggeszti az ACTA ratifikációját. Lengyelországban zajlottak ugyanis Európa legnagyobb ACTA-ellenes tüntetései – az elmúlt hetekben tiltakozók ezrei vonultak utcára országszerte, és hackertámadások miatt több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai is.

Németország is úgy döntött, egyelőre nem írja alá a szerződést, legalábbis mindaddig jegeli, amíg az Európai Parlament nem szavazott a megállapodásról. A megállapodás még nem lépett érvénybe, először is jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek. A vitára júniusban kerül majd sor.

A szólásszabadság védelme mellett az ACTA ellenzői a BBC-nek nyilatkozva arra is felhívják a figyelmet, hogy a szerződés titkos, és szerintük az EU „bürokrata”.

A BBC számos érintettet megkeresett a másik oldalról is. A megállapodás támogatói ragaszkodnak állláspontjukhoz, miszerint a szerződés nem módosítja a meglévő európia uniós törvényeket, viszont védelmet nyújt az alkotók számára az unión kívül. A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás nemzetközi szerződés, amelynek célja, hogy úgymond egységesítsék szerzői jogi védelmi intézkedéseket. A szerzői jogok tulajdonosai vagy képviselőik ugyanakkor eddig nem nyilatkoztak a BBC-nek.