Változatlanul vitatott, hogy egyáltalán miként definiálják a munkaidőt és a készenléti időt - ahogyan azt az egyik brüsszeli diplomata fogalmazta. Vlagyimir Spidla, az EU bizottság munkaügyi biztosa azt javasolta, hogy minden munkavállalónak, aki 24 órás szolgálatban van, függetlenül attól, hogy az időt aktív munkával tölti, vagy készenlétben van, 11 órányi pihenőidőt biztosítsanak.
Nyitott az a kérdés is, milyen kivételeket engedélyezzenek a 48 órában rögzített maximális munkaidőtől való eltérésre. Főként Nagy Britannia híve a többletmunka nagyvonalú szabályozásnak. A bizottság javasolta azt is, hogy legfeljebb 3 évig el lehessen térni az irányelvektől, de ez ügyben sem jött létre egyetértés. A munkaidő szabályozásának témakörét a bizottság újra az EU-nagykövetekhez utalta vissza, az ő dolguk, hogy újabb kompromisszumos javaslattal álljanak elő.
A munkaidő definíciója is vitatott
Az Európai Unió munkaügyi miniszterei nem tudtak csütörtöki ülésükön megállapodásra jutni az új uniós munkaidő szabályozásról.
Az agykutató arra figyelmeztet: három éven belül bekövetkezik az AI-apokalipszis
Ruszin-Szendi: Meghalt két magyar katona, egyikük öngyilkos lett
„Tiborcznak nem szabad pénzt adni” – rejtély, miből és hogyan alakul át a Gránit Bank tulajdonosi köre.
Tíz év után újraindul a Népszabadság
Rövid távon fájni fog az inflációs cél csökkentése, az a kérdés, mennyire
Kisebb GDP-növekedés, jövőre növekvő infláció, lassuló bérnövekedés – kiderült, mire számít az MNB
Parászka Boróka: Nagy Ferónak is szüksége lehet idősellátókra
Már nem elég tömegek mozgósításához azt mondani: odakint szörnyek járnak!
