Nem sikerült megegyezni a heti munkaidő felső határáról

Az EU 1993-ban hozott törvénye értelmében az állampolgárok heti munkaideje nem haladhatja meg a 48 órát. Nagy-Britannia, Észtország és Málta ennek nem tesz eleget, mert munkaidő-korlátozás alóli mentességi (opt-out) megállapodásaik vannak, míg Németországnak, Franciaországnak, Ausztriának és Magyarországnak az egészségügyi ágazatban van munkaidő-korlátozás alóli mentessége.

A Franciaország, Görögország és Belgium vezette csoport meg kívánja szüntetni ezeket a kivételezéseket, szerintük ugyanis a 48 órás munkahét a dolgozókat védi a kizsákmányolástól, és növeli a munkahelyek biztonságát, miután a kimerültség baleseteket okozhat. Nagy-Britannia és szövetségesei hevesen védik a munkaidő-korlátozás alóli mentességet.

Az Európai Parlament májusban a munkaidő-korlátozás alóli mentesség (opt-out) megszüntetéséről döntött, de ennek a megerősítésére minősített többségi döntésnek kellene születnie az EU munkaügyi minisztereinek a fórumán, amire csütörtökön nem került sor.

Azok az országok, amelyek ellenzik a munkaidő-korlátozás alóli mentességet, pontos időpontot akarnak kijelölni annak a megszüntetésére. Nagy-Britannia ugyanakkor ellenzi a végső időpont megjelölését. A kérdés megoldása Ausztria feladata lesz, amely januártól az EU soros elnöke lesz.