Párizs beengedi a magyar munkavállalókat is

Sarkozy Lech Kaczynski lengyel államfővel tartott közös sajtóértekezletén azt is közölte: kezdeményezni fogja az EU-nál, hogy az unió lépjen partnerségi viszonyra Ukrajnával azzal a céllal, hogy a volt szovjetköztársaság majdan a szervezet teljes jogú tagja lehessen. Franciaország július 1-jén veszi át fél évre az EU soros elnöki tisztét.

Franciaország azzal, hogy korlátozások nélkül megnyitja munkaerőpiacát Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és a három balti állam előtt, tulajdonképpen csak a szomszédjaival szembeni lemaradását hozza be. Nagy-Britannia, Írország és Svédország ugyanis már 2004-ben, korlátozások nélkül megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt. Franciaországban azonban ezt a lépest nagyban akadályozta a populista mozgalmak riogatása: a keletről érkező olcsó munkaerő rontja a franciák munkához jutási esélyeit.

Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária munkavállalóival szemben továbbra is érvényben maradnak a párizsi korlátozó intézkedések. Sarkozy az ukrán EU-csatlakozás gondolatának a felvetésével voltaképpen módosított azon a francia irányvonalon, amelynek képviselői mindeddig ódzkodtak az unió további bővítésétől.

A francia elnök azonban varsói sajtóértekezletén kilátásba helyezte, hogy a soros elnökséget adó ország első embereként szorgalmazni fogja a partnerségi viszony kiépítését Ukrajnával. Azt azonban nem fejtette ki, hogy mikorra képzeli el Ukrajna EU-csatlakozását, amely mellett Varsó is évek óta kardoskodik.

Sarkozy ugyanakkor jelezte, hogy az unió soros francia elnöksége szeptemberben Párizsban EU-Ukrajna csúcsértekezletet szervez, és a tanácskozáson, mint fogalmazott, "ukrán barátainknak ambiciózus partneri viszonyt ajánlunk fel". Ezzel szemben Sarkozy a Dziennik című lengyel napilap szerda számában megjelent nyilatkozatában újfent határozottan ellenezte Törökország csatlakozását az EU-hoz. Úgy vélte: Európa határai nem bővülhetnek a végtelenségig. A francia elnök szerint a hivatalosan világi, de ténylegesen muzulmán ország, amely határos a közel-keleti térséggel, nem része Európának.