Négy hónap után újraindult az oktatás a párizsi egyetemeken

A Sorbonne oktatói és diákjai hangos vitáktól sem mentes közgyűlésükön kedden este döntötték el: felfüggesztik a sztrájkot annak érdekében, hogy az előzetes terveknek megfelelően június 22-én megkezdődhessenek a vizsgák. A kormány ugyanis nem járult hozzá ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmények automatikusan érvényesnek ismerjék el a diákoknak a második félévet. 
 
Hugues Marchal, a Sorbonne irodalomoktatója a France 2 közszolgálati televíziónak elmondta: nehéz szívvel függesztették fel az oktatás minőségének megőrzése érdekében elindított megmozdulást, de nem kívánják feláldozni a diákokat. A konszenzus azonban továbbra is érvényes arról, hogy a reformokkal etikai és technikai problémák vannak - tette hozzá. 

A követelések irányadójának számító Sorbonne-t követve a legtöbb francia egyetemen feloldották a sztrájkolók a blokádot. Hat vidéki városban - Toulouse-ban, Marseille-ben, Amiens-ben, Caenban, Nancyban és Reimsben - azonban még szerdán is tartott a tiltakozás. 

A nagy francia egyetemi központokban február 3. óta szünetelt a tanítás, miután a tiltakozási mozgalmaktól magukat általában távol tartó felsőoktatásban dolgozó tanárok szakszervezetei határozatlan idejű sztrájkot hirdettek, amelyet a legfőbb diákszervezetek is támogattak. 
 
A tanárok elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a felsőoktatási intézmények autonómiáját előíró, 2007 augusztusában elfogadott törvény értelmében ezentúl a rektorok nem csak az intézmények költségvetésében, hanem a személyi állományt érintő kérdésekben, így az 57 ezer oktató kötelező óraszámának meghatározásában is teljes autonómiát élveznek, amely a félelmek szerint a kutatások rovására fog növekedni. Az egyetemi tanárok helyzetéről eddig egységesen és központi szinten az oktatási minisztérium rendelkezett. Az egyetemi vezetők többsége elviekben támogatja az autonómia-törvényt, de ők sem értenek egyet annak az oktatók helyzetére vonatkozó részével, ezért a kormány változtatásokat helyezett kilátásba. A sztrájkolók azonban ezt nem fogadták el, s a törvény visszavonását követelték. 
 
A francia állami felsőoktatási rendszeren belül sajátos módon két modell működik egymás mellett: a nagyon hatékony, úgynevezett "nagy iskolákban" - ahova csak többfordulós felvételivel lehet bejutni - képzik az államigazgatási és vállalati vezetőket. Ezzel párhuzamosan működnek az alulfinanszírozott egyetemek, ahol nincsen felvételi vizsga. A felsőoktatási reformmal a kormány alapvető szándéka lehetőséget biztosítani az intézményvezetőknek a magántőke bevonására a pénzhiánnyal küzdő felsőoktatási rendszerbe.