„Épp csak addig nem jutottunk el, mint a harmincas években, amikor szintén megugrott a munkanélküliség, ám akkor még segély sem volt” – kesergett a HVG-nek Kiss Ambrus, a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója. A magyarországi munkanélküliségi ráta az idei harmadik negyedévben csaknem másfél évtizedes csúcsot döntött meg: az egy évvel korábbinál 2,6 százalékkal magasabbra, 10,3 százalékra ugrott. Az állástalanok száma 109 ezerrel, 436 ezerre nőtt. Eközben mindössze 27 ezer új állást jelentettek be a munkáltatók a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kirendeltségein, ezek több mint felét is valamilyen állami támogatás igénybevételével kívánták betölteni.
HVG |
A gazdasági válság fő vesztesei a fejlett régiók, ahol 40 százalékos az iparban foglalkoztatottak aránya. „Az itteni cégeket érzékenyebben érinti a recesszió, mint a kevésbé iparosodott vidéken működőket” – magyarázta Kiss Ambrus. „Körülbelül 15 ezerrel kevesebben dolgoznak a régióban – tette hozzá –, mint tavaly ilyenkor, még azzal együtt is, hogy az állami támogatások segítségével csaknem 20 ezer munkahelyet sikerült legalább rövid időre megőrizni.” A régió legnagyobb foglalkoztatói sorozatosan jelentik be a tömeges leépítéseket: nem sokkal a GE nyugat-dunántúli elbocsátása előtt állt le – legalább jövő januárig – a tavasszal szintén munkahelymegőrző támogatást elnyert Zalakerámia Zrt. tófeji gyáregysége, ahol szeptember végén a 320 dolgozóból harmincat küldtek el, és további elbocsátások is lehetnek. Az év első felében a Flextronics International Kft. küldött el pár száz embert, a Zalabaromfi Zrt. tavaly év végi csődje pedig több mint 600 munkavállalót érintett.
„Nem volna szabad megvárni ezeknek az embereknek a lecsúszását, márpedig előbb-utóbb kénytelenek lesznek elvállalni feketemunkákat is, hogy megéljenek, onnan pedig még nehezebb a visszaút” – jegyezte meg a HVG-nek Tóth István János, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, hozzátéve, hogy ebben az időszakban még a szakképzetteknek sincs sok esélyük az újbóli elhelyezkedésre, nemhogy a feldolgozóiparban leépített betanított munkásoknak. Márpedig szeptemberben a csoportos létszám-leépítési bejelentések 41 százalékban a feldolgozóipart érintették, 19 százalék pedig a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén történt.
Ráadásul a magyarországi munkanélküliség még nem érte el mélypontját. Elemzők szerint 2009 végéig további 40 ezer ember veszítheti el az állását, jövőre pedig könnyen 11,5 százalékra nőhet a ráta. A helyzetet rontja, hogy novemberben kifutnak a jelenleg 80-90 ezer embernek munkát adó közfoglalkoztatási lehetőségek, és az így jogszerző időhöz jutók várhatóan ismét megjelennek a munkaügyi ellátórendszerben.
G. TÓTH ILDA
