„Nem fizet, ha nem fekszem le vele”

„Tavaly a nyári szünetben egy cukrászdában dolgoztam majdnem egy hónapon keresztül. Sajnos nem voltam bejelentve, egy ismerősöm ajánlotta a helyet, neki is úgy mesélték, hogy kisegítőt keresnek. Napi 8 óráról volt szó, ehhez képest igen szép pénzt ígért a tulajdonos, egy ötven feletti, elsőre nagyon kedves és szimpatikus úr” - meséli a lány első benyomását a munkaadójáról.

„Az első napok elég jól elteltek, kicsit fárasztó volt, de jól éreztem magam. Eleinte teljesen egyedül voltam, de a második héttől kezdve egyre többet járt be a tulaj, úgymond ellenőrizni. Ilyenkor mindig nagyon kedves volt, talán kicsit jobban is, mint az normális. Ahogy múltak a napok, egyre többször jött megnézni, mit csinálok és egyre kellemetlenebbé vált számomra a sok bók, "kedveskedés". Már zárás után voltunk, senki sem látta a dolgot, de amellett hogy nagyon megijedtem, hihetetlenül dühös lettem. Ellöktem magamtól és ordítani kezdtem vele, olyan dolgokat mondtam amit itt most nem írnék le. A lényege az volt, hogy a fizetésemet követeltem és megmondtam neki, hogy nem jövök többet. Csak nevetett és azt mondta, egy forintra se számítsak, ha nem vagyok hajlandó lefeküdni vele” - számol be történetéről egy fiatal lány a Munkahelyi Terror blogon.

Ha kíváncsi a bejegyzés teljes tartalmára, kattintson!