A Történelem mindenkinek blog az 1848-tól, azaz az első népképviseleti választástól kezdődően tekinti át a választhatóság illetve az összeférhetetlenség szabályozását. A törvényhozói összeférhetetlenséget 5 alkalommal szabályozták alapvetően a törvényhozók (1848, 1875, 1901, 1946/1949 és 1990). Valamennyit hosszabb-rövidebb előkészítő folyamat előzte meg, melyben nem csak a törvényhozói munka minőségének igénye, a törvényhozóval szembeni szakmai, emberi követelmények, hanem aktuálpolitikai érdekek is kodifikálódtak - olvasható a blogon. A teljes bejegyzést elolvashatja a Történelem mindenkinek blogon.
Hogyan szabályozták a törvényhozói összeférhetetlenséget a történelemben?
A közelgő önkormányzati választás előtt ugyanúgy felmerült a közéletben a képviselők egyéb hivatalviselése és üzleti kapcsolatai összeférhetetlenségének kérdése, annak jogi szabályozottsága. De hogyan volt ez a múltban szabályozva? A Történelem mindenkinek blog ennek járt utána.
Unger Anna a Seszták-ügy milliárdjairól: Ennyi pénzt még az Államkincstár sem látott egyben
Madáretetőben is találtak bankjegyeket az NVVH nyomozói. Az elnök szerint „senkinek az óvodai jele” nincs a megtalált hat és félmilliárdon, majd eldől, hogy kié volt.
A Fidesznek az összeomlás jutott eszébe Unger Anna Seszták-ügyben adott interjújáról
Seszták újratöltve: Nem tudnak leállni a mémgyárosok, az új adag még jobb
Mit jelent ma a vasárnapi ebéd Magyarországon?
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.