Rég ki kellett volna szabadítani ’56-ot a politika és különösen az emlékezetpolitika fogságából, és megfiatalítani az ünnepet – hangsúlyozza a forradalom történetét kutató intézet egykori főigazgatója, a Széchenyi-díjas történész.
A rendőrség őrizetbe vett egy embert, de egyelőre nem tudni, volt-e köze a tűzhöz.
Mi volt Albert Speer építész titka, amivel Hitlert és a háború utáni közvéleményt egyaránt magával ragadta? Hogyan igyekezett tisztára mosni magát kiszabadulva a börtönből, és válhatott „jó nácivá”? A francia Jean-Noël Orengo könyve erre keresi a választ.
Magyar Péter beszédeiben felidézi a mártír miniszterelnök nevét, őt mégsem kereste még meg a miniszterelnök – mondta el a HVG-nek adott portréinterjúban Jánosi Katalin. Arról is beszélt az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója előtt, miért nem tartja valószínűnek, hogy visszahelyezzék a Vértanúk terére Nagy Imre szobrát.
Világszerte a forradalmi hősiesség jelképévé vált Russell (Russ) Melcher 1956-ban a forradalom napjaiban Budapesten készített felvétele. A 96 éves, Franciaországban élő amerikai fotós megosztotta a HVG-vel a kivételes történetet.
Arról is megemlékeznek, hogy a klub 1956-ban kapta vissza a nevét és a színeit.
Feltámad a Felvidék leginkább épen megmaradt, mégis alig ismert reneszánsz vára. Orosz Örs szlovákiai magyar politikus feltárt középkori pálos kolostort és őskohót is, de igazi középkori várromra vágyik.
A mesterséges intelligenciának feladták a leckét a magyar szabadságharc mártírjai, mindössze egyetlen esetben sikerült a megfelelő archoz rendelni a helyes nevet.
Néhány nap alatt százezres megtekintést produkált egy magyar rendező filmje, amelyről beszámolt az izlandi közmédia és nyelvezetét az óészaki nemzetközi szinten elismert specialistája is elemezte. Puskás Dániel most a HVG-nek is mesélt a viking sztereotípiáknak szándékoltan ellentartó filmről.
Rettenetes mélyről jutott magasra, de bármily magasra jutott – nyugvópontra soha. A száz éve, 1926. október 5-én elhunyt Jászai Mari egy évszázad távolából érinthetetlen, sérthetetlen tekintélyű nagyasszonynak tűnik. Holott nagyon is sérthető volt egész életében. Verték, alázták eleget, meg is erőszakolták, a kritikusok sem kímélték, hírneve csúcspontján sem kényeztették a nemzet színházában.
Az épület eredete a középkorig nyúlik vissza, református közösség már az 1595-ös templomösszeírás idején használta az elődjét.
A most zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége a svájci Nelio Biedermann, aki magyar arisztokrata családja rendkívüli történetéből merített 23 évesen írt, világsikerű regényéhez.
A magyar jobboldal meglehetősen zárt, frusztrált politizálás felé indult el, ami sokban hasonlított a gömbösi programhoz – mondja Ablonczy Balázs történész, aki már saját gyerekein is látja, hogy ez nem működik. A pesterzsébeti panelben felnőtt konzervatív szakember rendkívüli lehetőséget lát a Magyarország iránti mostani érdeklődésben, és lezárná „azt a buta franciaellenes retorikát”, ami az utóbbi években a magyar propagandasajtót jellemezte. HVG-Portré.
Történészek és pszichológusok keresik a választ arra, hogy miért értékeljük a múltunkat ennyire szélsőségesen. Vannak, akik a valóságosnál is sokkal sötétebb képet festenek róla, amit csak cinikus humorral képesek oldani, míg mások meg a nagyzási hóbort határán járva ábrándoznak a mindenféle kerékkötők által elorzott és ezért megvalósulni nem tudó dicső történelmünkről. A Magyar Önismeret sorozat házigazdáját, Bayer Árpádot kérdeztük.
Az ELTE kutatói fémdetektor segítségével bukkantak az ólomszobor nyomára.
Az ígértnél két héttel később, de megnyílik az a bárki számára elérhető internetes adatbázis, amelyben az ügynöklistákat lehet majd böngészni. Noha az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részben túl is teljesíti a törvényben rá rótt feladatot, a kép közel sem lesz teljes. Mutatjuk, hogy mikor mit találhatunk az adatbázisban, és azt is, mi fog abból hiányozni.
A Tisza-kormány kipenderíti a sportszervezetek éléről a politikusokat, akik már jóval azelőtt megjelentek a hazai sportélet vezetésében, hogy a polgári sportegyesületek állami intézményekké alakultak 1945 után. A foci népszerűsége különösen nagy erővel vonzotta a hatalmat, ami egy sajátos, rendszerváltásokat túlélő működési struktúrát eredményezett. Ki várta töltött pisztollyal a lelátón Horthyt? Miért miklósbácsizta le Puskás a kormányzót, és miért csürhézte le Kádár a Fradit? Kik voltak Kubatov Gábor nagy elődei a kreatív gazdálkodásban, és miért vált kínossá a népszerű szurkolói rigmus a szovjet elvtársak előtt?
A perzsa történelmi örökséget korábban elutasító iráni iszlamista rezsim felfedezte a dicsőséges múltat. Az irániak büszkék, hogy övék a világ egyik legrégebbi civilizációja, de ez nem legitimálja a teokráciát.
1926. szeptember 25-én fogadták el Genfben a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményt. A rabszolgatartás tilalma ekkor vált a nemzetközi jog részévé. A rabszolgaság sokféle formáját számolták föl vagy legalábbis tiltották be szerte a világon az elmúlt évezredek során, de az létezik ma is, sokféle formában, sok országban. Becslések szerint ma 40-50 millió ember él rabszolgasorban.
Az ember kihalásának előrejelzése ma nem tudományos tény, hanem valószínűségi becslés. A kutatók maguk is megosztottak abban, egyáltalán megvalósítható-e a szuperintelligencia: az a szint, amikor a gép már minden szempontból okosabb az embernél.
