#történelem

A magyar divat nagyasszonya, aki túlélte a történelem viharait, majd tragikus fordulattal vetett véget a pályafutásának

Hogyan építette fel saját divatbirodalmát Rotschild Klára, akinek a szalonjában Kádár Jánosné, Tito felesége és ünnepelt művészek is megfordultak? Miként lett rendszereken át az elit kedvenc divattervezője, és mi magyarázza kivételezett helyzetét, miközben még párttag sem volt? Halálának 50. évfordulója alkalmából idézzük fel Rotschild Klára életét és munkásságát.





Egy nap alatt több ezer megkeresés zúdult a levéltárra, de mit és hogyan tudhatunk meg az ügynökakták mögötti történetekről?

Szerdán rengetegen szembesülhettek hozzátartozójuk vagy egy általuk ismert személy érintettségével, ami többnyire újabb kérdéseket vet fel. A megnyitott ügyaktákat őrző intézmény levéltári főosztályának vezetőjét, Vörös Gézát kérdeztük, hogy mit és hogyan lehet még megtudni a beszervezett emberek múltjáról. És egyáltalán bírja-e a levéltár, ha tömegek vetik magukat a múlt titkaira?


Honnan jöttek, kikről jelentettek, hányan voltak – infografikákon a Kádár-kori ügynökhálózat

Mennyi ügynöke volt a Kádár-korszak állambiztonságának? Hol találkoztak a tartótisztjeikkel? Hogyan rangsorolta az informátorait a rendszer? Mennyire gyakran próbáltak zsarolással beszervezni embereket? Milyen társadalmi hátterük, iskolai végzettségük volt az ügynököknek? Tényleg tilos volt párttagot beszervezni? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg a korszak kutatóinak segítségével.


Történelmi pillanat, megnyíltak az ügynökakták – mutatjuk, mit találhatunk, és mi az, amit biztosan hiába keresünk

Egyszerű kereső felületet készítettek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által létrehozott oldalnak. Egykori állambiztonsági ügynökök nevére és anyja nevére, fedőnevére és születési helyére vagy beszervezési dossziéjának számára is lehet keresni, s a találatokat a 6-os kartonok és a mágnesszalag H adatbázisának tartalma alapján közli majd az oldal.


„A hálózat több mint 90 százalékát hazafias alapon szervezték be a '60-as évek elejétől”

Az ÁVH romjaiból épült fel a Kádár-korszak állambiztonsága, ám a módszerek eltérők voltak: már nem a társadalom totális megfigyelésére törekedtek, és szigorúbb politikai kontroll alatt is működtek, mint a Rákosi-éra mindenható ávósai. Takács Tibor történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.


„Minden hájjal megkent költő és próféta” – miért őrültek meg a magyarok Rabindranáth Tagoréért, amikor 100 éve idejött?

Ha India elképesztően termékeny összművészét és polihisztorát nem marasztalja Magyarországon a szíve, ma aligha lenne Balatonfüreden fája, szobra, sétánya. Az első Európán kívüli Nobel-díjas írónak a kultusza az első világháború után átdübörgött a világon. Magyarországon is. A nagy világjáró száz évvel ezelőtt, 1926. október 26-tól november 12-ig tartózkodott az országban. Lelkes tömegek követték minden lépését. De voltak nem kevesen olyanok is – a politikai színkép legkülönbözőbb pontjain –, akik rossz szemmel nézték rá. Minden olimpián háromszor hangzanak el a művei, mivel három ország – India, Banglades, Srí Lanka – himnuszának szerzője.








Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin: Az újratemetés után derült ki számomra, hogy mennyire megosztottak vagyunk

Magyar Péter beszédeiben felidézi a mártír miniszterelnök nevét, őt mégsem kereste még meg a miniszterelnök – mondta el a HVG-nek adott portréinterjúban Jánosi Katalin. Arról is beszélt az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója előtt, miért nem tartja valószínűnek, hogy visszahelyezzék a Vértanúk terére Nagy Imre szobrát.