#történelem



Ablonczy Balázs történész, párizsi nagykövet: Nem akarom Fidesz-árvának tekinteni magam

A magyar jobboldal meglehetősen zárt, frusztrált politizálás felé indult el, ami sokban hasonlított a gömbösi programhoz – mondja Ablonczy Balázs történész, aki már saját gyerekein is látja, hogy ez nem működik. A pesterzsébeti panelben felnőtt konzervatív szakember rendkívüli lehetőséget lát a Magyarország iránti mostani érdeklődésben, és lezárná „azt a buta franciaellenes retorikát”, ami az utóbbi években a magyar propagandasajtót jellemezte. HVG-Portré.


„A legrosszabb, amit tehetünk, ha széttárjuk a kezünk, mintha nem is tudnánk alakítani a történelmünket”

Történészek és pszichológusok keresik a választ arra, hogy miért értékeljük a múltunkat ennyire szélsőségesen. Vannak, akik a valóságosnál is sokkal sötétebb képet festenek róla, amit csak cinikus humorral képesek oldani, míg mások meg a nagyzási hóbort határán járva ábrándoznak a mindenféle kerékkötők által elorzott és ezért megvalósulni nem tudó dicső történelmünkről. A Magyar Önismeret sorozat házigazdáját, Bayer Árpádot kérdeztük.



55-60 ezer nevet tesznek közzé hamarosan a kereshető ügynökadatbázisban, de azért még lesz min dolgozni

Az ígértnél két héttel később, de megnyílik az a bárki számára elérhető internetes adatbázis, amelyben az ügynöklistákat lehet majd böngészni. Noha az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részben túl is teljesíti a törvényben rá rótt feladatot, a kép közel sem lesz teljes. Mutatjuk, hogy mikor mit találhatunk az adatbázisban, és azt is, mi fog abból hiányozni.


Az első magyar focista Horthy, a fasza gyerek Kádár és a Fradi-öltönyös Torgyán – így szállták meg a sportot a politikusok

A Tisza-kormány kipenderíti a sportszervezetek éléről a politikusokat, akik már jóval azelőtt megjelentek a hazai sportélet vezetésében, hogy a polgári sportegyesületek állami intézményekké alakultak 1945 után. A foci népszerűsége különösen nagy erővel vonzotta a hatalmat, ami egy sajátos, rendszerváltásokat túlélő működési struktúrát eredményezett. Ki várta töltött pisztollyal a lelátón Horthyt? Miért miklósbácsizta le Puskás a kormányzót, és miért csürhézte le Kádár a Fradit? Kik voltak Kubatov Gábor nagy elődei a kreatív gazdálkodásban, és miért vált kínossá a népszerű szurkolói rigmus a szovjet elvtársak előtt?



100 éve törölték el, mégis kiirthatatlan – a mai rabszolgák ötödét a szexiparban foglalkoztatják

1926. szeptember 25-én fogadták el Genfben a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményt. A rabszolgatartás tilalma ekkor vált a nemzetközi jog részévé. A rabszolgaság sokféle formáját számolták föl vagy legalábbis tiltották be szerte a világon az elmúlt évezredek során, de az létezik ma is, sokféle formában, sok országban. Becslések szerint ma 40-50 millió ember él rabszolgasorban.






„A családi emlékezetből maradtak történetek a borzalmakról” – a tragédia, amit legfeljebb lábjegyzetben említenek a történelemórákon

30-70 ezer cigány nemzetiségű lakost deportáltak Magyarországról a német megszállás alatt, mégis alig néhány tucat településen van valamiféle emléke a roma holokausztnak. Kik az emlékezet őrzői, van személyes érintettségük? Gulyás Klárával, a Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján című kiállításának kurátorával és kutatásvezetőjével beszélgettünk.