A 20. század három dobogós tömeggyilkosa, Hitler, Sztálin és Mao közül csak a kínai diktátornak maradt meg állami tisztelete és tömegkultusza. Utódja, Teng Hsziao-ping Mao életművét 70 százalékban jónak, 30 százalékban rossznak értékelte, de tanítása továbbra is része a kommunista párt ideológiájának.
30-70 ezer cigány nemzetiségű lakost deportáltak Magyarországról a német megszállás alatt, mégis alig néhány tucat településen van valamiféle emléke a roma holokausztnak. Kik az emlékezet őrzői, van személyes érintettségük? Gulyás Klárával, a Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján című kiállításának kurátorával és kutatásvezetőjével beszélgettünk.
Két világ között mozogtak, fontos és informatív magánbeszélgetéseket folytattak, amiket megvitattak az édesapjukkal is – mondja Catherine Grace Katz amerikai író-történész a jaltai konferencián részt vett három lányról, akiknek történetét dokumentumregényben örökítette meg.
A német közvélemény és politika is felháborodott azon, hogy a Felzmann Aukciósház a holokauszt áldozatainak személyiségét érintő tárgyakat, emlékeket akart árverésre bocsátani. Az akció meghiúsult, a gyűjtemény darabjai méltó helyekre kerültek.
Az ukrán parlament csütörtökön 261 igen szavazattal elfogadta azt a nyilatkozatot, amely bűncselekményként ismeri el a kárpátaljai magyarok elleni szovjet elnyomást. A dokumentumot Sándor Fegyir, Ukrajna budapesti nagykövete kezdeményezte.
A talpra állások történetének nevezte a magyar történelmet Magyar Péter miniszterelnök szombaton Mohácson, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el.
A mohácsi vereség mögött a korabeli magyar oligarchák széthúzását látjuk, pedig Magyarország akkor ékelődött be a terjeszkedő birodalmak közé, vérrel és verejtékkel tanulta meg a helyét a nemzetközi politikában
Egymással viaskodó főnemesekkel, Habsburg-uralommal, török hódoltsággal, társadalmi, gazdasági, demográfiai összeomlással Magyarországon generációknak kellett szembenézniük az ötszáz éve elszenvedett mohácsi vereség után. A cikk a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából készült sorozatunk 3. része.
Trump olyan ábrát közölt, ahol hat kategóriába osztotta országa korábbi vezetőit, de a legjobb minősítést csak ő kapta meg. A felsorolás ugyanakkor hiányos, és nem minden esetben a feledékenység lehet az oka.
Az elmúlt években tapasztalt nyári alacsony vízállás következtében visszatérő hírnek számítanak a Duna szerbiai szakaszán fel-felbukkanó, a második világháború utolsó évében elsüllyesztett német hajóroncsok. Ki küldte hullámsírba a hajókat, mi lett a legénységgel, egyáltalán mi volt a célja a németeknek a művelettel?
Az első dokumentált szárazság idején, 160 éve felére apadt a Balaton, és a népharag a nem sokkal korábban beüzemelt Sió csatornára zúdult. A természetet sem a vasútépítők, sem a vízügyesek nem tudták megregulázni.
Még a pontos helyét sem lehet tudni, az áldozatok számáról nem is szólva. A mohácsi csatához európai viszonylatban jókora hadsereg állt fel, ám a csapatok jó része késett, nehezen találtak fővezért, és a hadurak vitáztak a követendő stratégián. Mindez máig feldolgozatlan tragédiával végződött. A cikk a csata 500. évfordulója alkalmából készült sorozatunk 2. része.
Rideg, ellenszenves személyiség lehetett „Tovaris Gere”, akinek vonásait a pályájáról szóló, eddigi legteljesebb kötet próbálja megrajzolni. A visszaemlékezés-morzsákból az is kiderül, hogyan viselte a hiú politikus, hogy nem ő lett a kommunista párt első embere.
Hősiesnek aligha nevezhető emberek emelkedtek ikonokká, mi több, isteni státuszba – állítja a brit szerző, Otto English, aki új könyvében nem először fest árnyalt képet olyan köztiszteletben álló emberekről, mint Teréz anya, Che Guevara vagy John F. Kennedy.
Fidel Castro volt Kádár János ellentéte. A legszínesebb, legeredetibb, legférfiasabb, látványos és hősies lázadásokban legelső és mindezért a szocialista világ legkedvelhetőbb diktátora. Számára a magyar ’56 forradalom volt. Az antikapitalista demokrácia ideálját követte, míg – törvényszerűen – el nem diktátorosodott. Akik a szovjet tábor elnyomó és elidegenedett pártállamainak szocialista alternatíváit keresték, Tito és Mao mellett nála tették azt. De nála sem találták.
A bileki halálmenetként elhíresült hadgyakorlaton 15 magyarországi katona vesztette életét egyetlen nap leforgása alatt. Ez annyira értelmetlen volt, hogy a hírzárlatot is áttörte és nem csak a birodalmon belüli sajtó, de a nemzetközi média is foglalkozott az üggyel. Minden bizonnyal a hatalmasra dagadt botránynak volt köszönhető, hogy a hadseregben „szerencsétlenségnek” eufemizált halálmenetet nem sikerült a hadvezetésnek elsikálnia.
Egy medvetémadás után arra keressük a választ, hogy kinek állt érdekében cukivá PR-olni egy halálos ragadozót.
Mata Harit, a híres táncosnőt életében is, halálában is titokzatos legendák kísérték. A kalandos és polgári szemmel nézve fölöttébb erkölcstelen életet élő, bájait nem rejtegető, kegyeivel nem fukarkodó táncosnő lábai előtt hevert Európa. Származására nézve volt jávai, indiai, japán, zsidó, maláj – a legendákban és a sajtóban. Igazából csakis holland volt, esetleg fríz. A Nagy Háború idején elfogadott pénzt bárkitől és fecsegett bárkinek, de biztosan – ezt 25 éve bíróság is kimondta – nem követett el olyan súlyú bűnt, amiért egy legkevésbé sem jogállami eljárás után agyonlőtték.
A második világháborút követő hiperinflációban a teljesen elértéktelenedett pengőt 1946. augusztus 1-jén váltotta fel a forint. Az új fizetőeszköz először a középkorban tűnt fel hazánkban. Nevét, az aranyforintot elsőként, 1252-ben kibocsájtó Firenze (középkori latinban Florentina) városáról kapta, magyarországi meghonosítása Károly Róbert nevéhez fűződik. Bár az infláció és a pénzcsere a világháború után hatalmas áldozatot jelentett a lakosságnak, cserébe megszűnt az áruhiány, nem volt szükség a cserekereskedelemre, és a feketézés korszaka is lezárult.
A demokrácia ellenségei általában önmagukat vélik valódi demokratáknak, és a demokrácia ellenségeiként ostorozzák demokrata és nem demokrata ellenségeiket. A huszonöt évvel ezelőtt, 2001 júliusának utolsó napján elhunyt Vásárhelyi Miklós, hosszú élete egyik évtizedében az ostorozók közé, a többiben az ostorozott demokraták közé tartozott. Regényes életet élt. Iránymutató személyiségként emelkedett ki mindenkori környezetéből.
