A kiskereskedők között viszonylag éles árverseny dúl. Ebből azonban nem az következik, hogy a forgalom utáni terhet a kereskedők nem hárítják át, hanem az, hogy igen, legfeljebb elsősorban nem a vevőkre. Ha egy pillanatra eltekintünk a telephelyből, a kínálatból, az áru és a kiszolgálás minőségéből fakadó különbségektől, a gondolatmenet egyszerű: a vevők igen árérzékenyek, kicsi áremelkedésre is jelentős vásárlás-visszafogással reagálnak. Tehát csak kevéssé lehet emelni a kiskereskedelmi árakat, ha az üzletek nem akarják elveszíteni a vevőket. Ez az állítás igaz, de csak arról szól, hogy a szupermarketek kire hárítják át az új adóterhet; viszont abból a szempontból irreleváns, hogy áthárítják-e egyáltalán a terhet. A gondolatmenet azt mutatja meg, hogy valóban nehezebb lesz áthárítani a vevőre áremeléssel, mint a beszállítókra vagy az alkalmazottakra - írja a szerző. A teljes cikket elolvashatja a Szuverén.hu oldalon.
Ki fizeti meg a Tesco-adót?
Közkeletű vélekedés, hogy a nagy forgalmú kiskereskedelmi vállalatokra kivetett válságadó áthárítását megakadályozza a késhegyig menő verseny. Ez a dolog közgazdaságtanának félreértése - olvasható a Szuverén.hu cikkében.
Érik a meglepetés: Jair Bolsonaro fia nyerte az első fordulót a brazil elnökválasztáson
387 millió forintért utazott külföldre Sulyok Tamás, de a legdrágább tételt Novák Katalintól örökölte meg
Párizsban 232 millió forint közpénzbe fájt az elnöki delegáció szállása.
