Alig négyszáz adósa törleszti kölcsönét a lakossági deviza-jelzáloghitelezésben 2004–2008 között élenjáró, több százmilliárd forintos ilyen állományú Erste Banknak a legfeljebb 2014. december 31-éig a mostani piacinál alacsonyabban rögzített árfolyamon (a svájci franknál 180, az eurónál 250, a japán jennél 2 forinton). Az MKB Banknál több ezren, az UniCredit Banknál háromszázan érdeklődtek, ám utóbbinál végül csak százötvenen döntöttek az igénylés mellett (az MKB nem közölt ilyen adatot). Ezek meglehetősen szerény eredmények – meglehet, ez az oka, hogy a többi pénzintézet nem is reagált a HVG körkérdésére – ahhoz képest, hogy a törvény már több mint két hónapja, augusztus 12-étől teszi lehetővé a rögzítést, és csak az év végéig lehetséges az igények írásbeli benyújtása.
A csekély érdeklődés egyáltalán nem meglepő, hiszen a devizaadósok a kormány által tavaly nyáron nagy dérrel-dúrral beharangozott mentésének első teremtményét annak kedvezőtlen feltételei eleve kudarcra ítélték. Ráadásul maga a kormány tett keresztbe e konstrukciónak az alig másfél hónappal később – ugyanakkora árfolyamokon – lehetővé tett végtörlesztéssel (lásd Szabadulóművészet című írásunkat). „Az érdeklődés korábban is meglehetősen csekély volt, de a fix árfolyamú végtörlesztés bevezetése óta tovább csökkent” – közölték a HVG-vel az Ersténél és az UniCredit Banknál, s a Budapest Bank (BB) szerint is egyre kevesebbek szívét dobogtathatja meg a jövőben az árfolyamrögzítés lehetősége. Ami arra utal, hogy az Orbán-kabinet nem alaposan kimunkált koncepció mentén kívánja megmenteni a devizaadósokat, hanem hirtelen jött ötletek alapján, amelyek hatását nem mérte fel.
A kapkodást jelezte – egyszersmind az árfolyamrögzítésnek sem volt jó hírverés –, hogy az induláskor még a bankok számára sem voltak világosak a feltételek. Eleinte például több pénzintézet is arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy csak a devizaalapú lakáshitelekre terjed ki az árfolyamvédelem, a szabad felhasználásúakra nem, még ha az utóbbiakat ingatlanfedezettel folyósították is. E jogértelmezésen a kormány csak a Magyar Bankszövetség állásfoglalása után változtatott. Az is csupán napokkal később tisztázódott – Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletéből –, hogy az adósoknak nem kell fizetniük közjegyzői díjat. Sem hitelszerződésük – rögzítés miatt szükséges – módosításáért, sem a rögzített és a piaci árfolyam közötti havi különbözeteket tartalmazó, úgynevezett gyűjtőszámlán felhalmozódó adósság 2014 végét követő visszafizetéséhez szükséges hitelszerződés közjegyzői okiratba foglalásáért. Az ezekkel kapcsolatos költségeket ugyanis a bankoknak kell viselniük.
Az is zavart okozott, hogy a potenciális igénylők köre csak közel másfél hónappal az indulást követően lett végleges. Eredetileg csupán az kérhetett volna rögzítést, aki a bankjánál írásban kéri az év végéig; nincs devizakölcsönből származó, 90 napot meghaladó késedelme; ingatlanjának földhivatali besorolása lakóingatlan; a lakására nincs folyamatban végrehajtás; semmilyen banki fizetéskönnyítő programban nincs benne, és állami áthidaló kölcsöne sincs; devizaalapú kölcsönét forintban törleszti; lakásának forgalmi értéke 30 millió forint alatt volt a hitelfelvételkor; a kölcsöne 2014. december 31-e után jár le. Ez utóbbi kizáró ok – vélhetően a rögzítés iránti érdektelenség láttán – átíródott a friss törvényben, így szeptember végétől már a 2014 végénél előbb kifutó devizaadósság alatt nyögők is kérhetik az árfolyamgátat.
Nagyobb horderejűnek tekinthető az a változtatás, miszerint olyan devizakölcsönök törlesztésének kedvezményes árfolyamú átmeneti befagyasztása is lehetséges, amelyek fedezetének egy része nem lakóingatlanra alapított jelzálogjog, hanem állami kezesség. Ilyen a fiataloknak nagyobb összegű lakáscélú devizakölcsön felvételét állami kezességgel lehetővé tevő, a kormányzati portálon közzétett adatok szerint közel 30 ezer Fészekrakó-hitel, amelyből 19 ezer svájcifrank-, félszáz pedig euróalapú.
Kedvcsinálónak hozhatta a kormány azt a rendeletet tíz nappal a törvény hatálybalépése után, miszerint a törlesztőrészletek az árfolyam-rögzítési időszak lejártát követően nem nőhetnek a rögzítés időszakában fizetettnél 15 százaléknál jobban. Igaz, az adós a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontját megelőző 60. napig kérheti hitelezőjétől, hogy törlesztőrészlete az árfolyam felszabadítása után e maximált összegnél mégis magasabb legyen, meghatározva azt is, hogy mennyivel. Ez azért indokolt, mert a 2008-ban kirobbant válság miatti hektikus világgazdasági helyzetben ma jóval nagyobb árfolyammozgásokra van esély. Ha a svájci frank tartósan erős marad a forinttal szemben – márpedig kurzusa augusztus eleje óta néhány nap kivételével egyszer sem ment 230 forint alá, és jelentősebb gyengülését az elemzők a későbbiekben sem várják –, akkor a hitel lejárata több tíz évvel is meghosszabbodhat. A kormány szerint akár 30 évvel is. Legalábbis ennyiben maximálta rendeletében a gyűjtőszámlahitel futamidejének lehetséges meghosszabbodását, azzal, hogy az a hiteladós 75. életévének betöltésénél tovább nem terjedhet. Tovább szűkítve e kikötéssel a rögzítésen gondolkodók amúgy sem bő táborát.
A bankok nem javasolják azoknak a rögzítést, akik képesek fizetni megnövekedett törlesztőrészleteiket. A bizonytalanoknak a BB azt tanácsolja, mérlegeljék, hogy az átmeneti segítség fejében tudják-e vállalni a későbbiekben rájuk szakadó, felhalmozott tartozások kiegyenlítését, vagy egyéb, a bankoknál már eddig is elérhető módokkal – tőkefizetési moratóriummal, az államinál jóval rövidebb futamidő-hosszabbítással, a törlesztéses időszak felfüggesztésével vagy a felhalmozott tartozás részletfizetésével – könnyítenének fizetési terheiken. A választás attól is függ, hogy az adósnak átmeneti vagy tartós, illetve kisebb vagy nagyobb összegű fizetési könnyítésre van-e szüksége.
A későbbi nagyobb törlesztési teher miatt az árfolyamrögzítés azon családoknak lehet jó megoldás, amelyek jövedelmük növekedésére számítanak az árfolyamrögzítés lejárta után – vélik az UniCreditnél. Vagyis ha például a kismama a gyes után visszatér dolgozni, vagy a gyerek a tanulmányait befejezve munkába áll, és így a család eggyel több kereső jövedelméből tudja visszafizetni az árfolyamkülönbségre kapott gyűjtőszámlahitelt és annak kamatait, valamint ezzel párhuzamosan törleszteni az eredeti devizakölcsönt is. Annak is érdemes rögzíttetnie, akinek autó- vagy bármilyen más hitele lejár; van bármilyen befektetése vagy életbiztosítása, amely akkor vagy addig jár le, de ha most törné fel, akkor jelentős összeget veszítene; esetleg a munkahelyén előléptetésre vár; más forrásból jelentősebb összeghez jut, vagy van olyan ingatlana, amit később a jelenleginél magasabb áron tudna értékesíteni; örökségre számít, illetve házasságkötés előtt áll, melyet követően már ketten viselhetik a hitelterheket – sorolta a HVG-nek Gergely Péter, a BankRáció.hu internetes szakportál hitelszakértője. A döntés előtt érdemes bepötyögni a hiteladatokat a cég világhálós kalkulátorába, amely – Gergely állítása szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének számlálójánál sokkal könnyebben használható és okosabb. Például a következő három évben nemcsak fix árfolyammal, hanem változó kurzusokkal is lehet benne számolni, ráadásul igény esetén az érdeklődő még ingyen elemzést is kap.
A 90 napnál rövidebb törlesztési késedelemtől szenvedőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy e hátralékukat a bankok a rögzítés első napján érvényes törlesztési árfolyamon átváltják forintra, és azzal megterhelik új gyűjtőszámlájukat. Az átváltás a hitelfolyósításkor érvényes és a mostani piaci árfolyam közötti különbözetből adódó árfolyamveszteség realizálódását jelenti, ami miatt a gyűjtőszámla akár százezer forintot is meghaladó pluszról indulhat.
CSABAI KÁROLY
