Háziasszonysorsok

A Lehman Brothers bankház bukása miatt mélybe zuhant árfolyamok láttán azok is részvények vásárlásába fogtak, akik korábban még a legbiztonságosabb állampapírokat is nagy ívben elkerülték. A brókerszlengben háziasszonyokként emlegetett kör részesedése a magyarországi tőzsdei forgalomból a válság előtti 4 százalékról 7-re ugrott, részvénytulajdonuk összértéke a 300 milliárd forint alatti szinttel szemben 2011 március végén megközelítette a 400 milliárdot. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások idén június végi 4100 milliárdos értékpapír-állománya 15 százalékkal volt magasabb a válság előttinél, azon belül a részvényeké 27 százalékkal nőtt.

 Elsősorban az OTP Bank papírjaira vetették rá magukat a kisbefektetők 2008 őszén, árát vonzóan alacsonynak találva. Míg a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb forgalmú és piaci értékű részvényeinek árfolyamváltozását jelző BUX index 2008. október végére a szeptember közepi értékének közel felére ment le, az OTP-papírok árfolyama a harmadára zuhant. A Mol részvényeinek árfolyama a BUX-hoz hasonlóan a felére esett, az MTelekom papírjaié kétharmadára. A Richter papírjai egyötöddel olcsóbbodtak, miután gyógyszerre válságban is szükség van.

Alig néhány hónappal később még a 2008. október véginél is olcsóbban lehetett a részvényekből csipegetni. A 2009. márciusi újabb tőzsdei zuhanás mélypontján az OTP-papírok ára a 2008. október véginek is a felére esett. Ekkor azonban már nem volt igazi vételi erő, a magánszemélyek többsége addigra kiköltekezett. Aki nem esett pánikba a tovább zuhanó jegyzések láttán, és nem szállt ki, minimalizálván árfolyamveszteségét, azt a következő időszak boomja bőven kárpótolta. 2009 márciusától ugyanis szárnyalni kezdtek a részvények. A nemzetközi intézmények, jegybankok és kormányok a gazdaságba pumpált milliárdokkal mindenekelőtt a részvényvásárláshoz adtak muníciót, a világgazdaság tartós fellendülését nem érték el.

 A fedezetlen pénzpumpa az államok jelentős eladósodásához vezetett, ami 2010 tavaszán máig tartó tőzsdei libikókát indított el. Ezt tetézte Magyarországon az Orbán-kormány a különadókkal, amelyek valamennyi blue-chip árfolyamát nyomás alatt tartják. Hogy meddig, azt még csak sejteni sem lehet, mert bár a jövő évi költségvetés középtávú kitekintésében a 2013-as mérlegben az ágazati különadók már nem szerepelnek, és a mai bankadó is megfeleződik, egyre többen vélik úgy, hogy a büdzsé kifeszített állapota miatt nem lehet lemondani róluk. A bizonytalanság és a jogállamtól idegen, közgazdaságilag indokolatlan kormányzati intézkedések óvatossá tették a befektetőket. A devizahitelek végtörlesztése például nemcsak a forint, hanem – a várható hitelezési veszteségek miatt – az OTP részvényeinek árfolyamát is gyengítheti. Igaz, az már most is a 2008. októberihez közeli szinten áll, és a brókerek még mindig nem tanácsolják a vételt.

Jó ideig megismételhetetlennek tűnik a 2008 ősze és 2010 tavasza közötti időszak, amikor összességében több mint 50 milliárd forintos árfolyamnyereséget tehettek zsebre a megfelelő időben kiszálló kisbefektetők. E tizenhárom hónap alatt az OTP-papírok árfolyama közel öt és félszeresére drágult, a Mol és a Richter részvényeinek kurzusa „csak” a duplájára ment fel, míg az MTelekomé a másfélszeresére. Jóval nagyobbat ugrott egy-két kisebb részvény, az E-Star papírjai például ez év májusában tízszer értek többet, mint 2009 márciusában.

CSABAI KÁROLY