Vége az optimizmusnak: az utóbbi hetekben szinte valamennyi elemző rontott a közép- és délkelet-európai államok jövő évi gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) becslése szerint az idén a kelet-közép-európai államok 3,1 százalékos, jövőre pedig 1,7 százalékos – a fél évvel ezelőtt jósoltnál 1,7 százalékponttal alacsonyabb – növekedésre számíthatnak, míg Délkelet-Európát illetően 1,7, illetve 1,6 százalékponttal rontották le prognózisukat.
Bár az EBRD, illetve az Economist Intelligence Unit (EIU) különböző mértékben változtattak a kilátásokon, az okokban egyetértenek az elemzők. A gazdasági környezet rosszabbodását főleg azzal magyarázzák, hogy a térség ezer szállal kötődik a súlyos gondokkal küszködő eurózónához, és a közös európai valutát sújtó válság megbénítja az egyébként is szerkezeti gondokkal bajlódó országokat. Elsősorban azoknak az országoknak az esélyei romlottak, amelyek a leginkább összefonódtak az euróövezettel.
Az EBRD szerint a fordulópont az idei év közepére esik. „A 2008-as világválságból való kilábalás 2011 júniusáig viszonylag gyors volt az átalakuló gazdaságokban. A közép-ázsiai államokban – elsősorban az alapanyagokat exportálóknál – tovább tart a növekedés, ám Közép-Európában a második negyedévtől egyre inkább érzik az eurózóna lelassulásának hatásait, és a délkelet-európai országok egy részére is bénítóan hat a görög válság” – írta októberi elemzésében az EBRD. A bank a rosszul teljesítő államok közül Magyarországot, Szlovákiát, a kormányválsággal is küszködő Szlovéniát, valamint Romániát és Bulgáriát emelte ki.
A legnagyobb mértékben a kelet-közép-európai államok közül Szlovákia és Magyarország növekedési kilátásait rontotta le a londoni székhelyű pénzintézet, mivel – az export, a külföldi befektetések, illetve a külföldi adósság miatt – a két ország gazdasága függ a legerősebben az eurózóna teljesítményétől. Magyarország az euróövezeti tag Észtországot és Szlovéniát is megelőzi a veszélyeztetettségi rangsorban. Ezt az EBRD azzal magyarázta, hogy az előbbi az export, illetve a külső adósság tekintetében Magyarországnál kevésbé függ az euróövezet államaitól, az utóbbi pedig nem különösebben szorul rá az európai befektetők pénzére. A vártnál mérsékeltebb növekedés, a strukturális reformok lassúsága és a politikai bizonytalanság miatt a kockázatok növekedése várható az egész térségben. A legjobb helyzetben Lengyelország van, ahol a gazdaság jobban függ a belső fogyasztástól, mint az euróövezettől, így nagyobb a mozgástér. Az előny azonban csak akkor tartható fenn hosszabb távon – figyelmeztet az EBRD –, ha az októberi választáson hatalmon maradt Donald Tusk miniszterelnök határozott lépéseket tesz a költségvetési deficit lefaragására.
Míg Szlovénia stagnálásra számíthat, és az EU-ba 2013-ban bekerülő Horvátország is legfeljebb félszázalékos bővülésben bízhat, a többi volt jugoszláv tagköztársaság kilátásai jobbak. Szerbiában, Boszniában, Montenegróban és Macedóniában – igaz, viszonylag alacsony bázisról indulva – az idén két százalékot meghaladó bővülés várható. Jövőre pedig – a magas inflációval küszködő Szerbiát leszámítva – további gyorsulásra van esély. Bosznia és Macedónia esetében a nyersanyagexport javított a helyzeten, míg Montenegróban a külföldi befektetések élénkítik a gazdaságot. A tavaly és az idei év első felében jól teljesítő Romániában és Bulgáriában az euróövezetbe irányuló export visszaesése nyomán megtorpant a fejlődés, és a görög bankok jelenléte miatt gondok keletkezhetnek a pénzintézeti rendszerben is. Románia számára ezért különösen fontos, hogy az IMF folytassa az ország támogatását.
A legjobb helyzetben most azok a balti államok vannak, amelyek 2009-ben a legsúlyosabb, 15 százalék körüli visszaesést könyvelték el: Észtországban – amely január elsején vezette be az eurót – 2011-ben 7,5 százalékos ugrás várható, míg Litvániában 6,1, Lettországban pedig 3,7 százalékos bővülést prognosztizálnak. Jövőre azonban a leginkább a jó állapotban lévő skandináv gazdaságok felé forduló baltiak is megtorpannak, az elemzők mindhárom országban 2,5 százalék körüli növekedést várnak. A 2008-ig európai kistigrisekként számon tartott baltiak közül Lettország és Litvánia helyzetét az is rontja, hogy a növekedést komoly belpolitikai viták is akadályozzák.
A konjunktúra kifulladását a térségben csak azok az országok kerülhetik el – véli az EIU –, ahol a belső kereslet életben tarthatja a gazdaságot. Az Economist-csoporthoz tartozó elemzőintézet tízéves előrejelzése szerint a régió hosszabb távú kilátásai sem fényesek. „Folyamatosan zsugorodnak a jövedelmek, miközben a költségvetési megszorítások érzékenyen érintik az egészségügyet és az oktatást. A színvonalcsökkenésnek pedig hatása lesz a munkaerőre” – jósolta az EIU, amely szerint az is gondot okoz majd, hogy lefaragták a kutatásra és fejlesztésre fordított összegeket, így a térség az innováció terén is lemarad a fejlettebb országoktól. Az új EU-tagok már most is csak a GDP feleakkora hányadát költik fejlesztésre, mint a régiek. A költségvetés valamennyi országban nyomás alatt marad, a K+F kiadásokat fel fogják áldozni, hogy többet költhessenek a politikailag érzékenyebb területeken.
A bizonytalanságok miatt a hitelezés is stagnál, a balti államokban és Magyarországon – ahol az EBRD szerint a lakossági devizahitelek rögzített árfolyamon való visszafizetésének lehetősége is ront a bankok helyzetén – a pénzintézetek megkezdték a rossz hitelek leírását, és jelentősen megszigorították a kölcsönzés feltételeit. A pénzszűkét súlyosbítja, hogy ismét visszaesőben van a 2009 második felében, illetve 2010-ben megélénkült közvetlen külföldi tőkebeáramlás. Észtországon és Szerbián kívül mindenhol jóval a 2008-as válság előtti szint alatt marad a külföldi befektetések értéke. Augusztus óta a közép-európai térségben jelentősen megélénkült a tőkekivitel, az EBRD szerint 2011-ben Montenegróban, Albániában, Szerbiában és Észtországban lesz a legmagasabb a közvetlen külföldi befektetések GDP-hez mért aránya – 15,4, 6,9, 4,8, illetve 4 százalék –, miközben Szlovákiában és Szlovéniában csupán 0,9 százalék. A sereghajtó viszont Magyarország, ahol negatív lesz a mérleg: a GDP 1,4 százalékával több tőkét visznek ki, mint amennyit behoznak.
NÉMETH ANDRÁS
