1999.
Január 1. Elszámolási egységként, bankszámlapénzként létrejön az euró az EU 11 tagországában (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország).
2001.
Január 1. Görögország csatlakozik az eurózónához. 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Ciprus és Málta, 2009-ben Szlovákia, majd 2011- ben Észtország is.
2002.
Január 1. Az euróbankjegy és -érme leváltja az egyes országok pénzét. Az induláshoz 660 milliárd euró készpénzt készítettek elő, a régi valuták legkésőbb 2002. február 28-áig maradtak forgalomban.
2003.
November 25. Az EU pénzügyminiszterei úgy döntenek, nem indítanak túlzottdeficit- eljárást Franciaország és Németország ellen, noha 2004-es költségvetés-tervezetük alapján a hiány mindkettőjüknél az egymást követő harmadik évben meghaladja a maastrichti kritériumokban rögzített 3 százalékos limitet. Ezzel lényegében felfüggesztették a stabilitási és növekedési paktum hatályát. A döntést bírálta az EB és az Európai Központi Bank (EKB). Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ennek az árát az egész eurózóna fizeti majd meg.
2004.
Május 1. Az EU történetének legnagyobb bővítése keretében egyszerre tíz ország (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) csatlakozik az unióhoz. Ezek - és a 2007. január 1-jén belépő Bulgária és Románia - kötelezettséget vállalnak, hogy a feltételek teljesítése esetén átveszik a közös valutát.
Július 13. Az Európai Bíróság úgy határoz, hogy az EU pénzügyminiszterei túllépték hatáskörüket, amikor felfüggesztették a stabilitási és növekedési paktum hatályát, és elutasították a Francia- és Németország elleni túlzottdeficit- eljárást. A bírói testület ugyanakkor kimondja, hogy nem vizsgálhatja felül a pénzügyminiszterek döntését, akik ezzel lényegében lehetőséget kaptak a szabályok értelmezésére.
November 15. Jórgosz Alogoszkufisz görög pénzügyminiszter elismeri, hogy az ország költségvetésének hiánya 1998 óta minden évben meghaladta a GDP 3 százalékát, de rendre alacsonyabb számokat közöltek Brüsszellel. Joaquín Almunia, az EB pénzügyi biztosa kijelenti, hogy az adatok meghamisítása miatt nem zárják ki Görögországot az eurózónából, ahová a deficithatár túllépése miatt be sem vehették volna.
2005.
Március 22-23. Az EU állam- és kormányfői brüsszeli csúcsértekezletükön jóváhagyják a pénzügyminiszterek előterjesztését, hogy rendkívüli körülmények - például recesszió vagy tartósan alacsony növekedés - esetén eltekinthetnek a stabilitási és növekedési paktumban a költségvetési hiányra és az államadósságra meghatározott limit megsértése miatti szankciók kiszabásától. Arról is döntenek, hogy több kiadási tételt ki lehet hagyni a költségvetési hiány kiszámolásánál. A szabályok immár formába öntött lazítását a franciák és a németek győzelmeként értékelik.
2007.
Július 9. Nicolas Sarkozy francia elnök addig példátlan módon részt vesz a 13 eurózóna-tagország pénzügyminisztereinek brüsszeli értekezletén, ahol amellett kardoskodik, hogy adják fel a megválasztása előtt, áprilisban megállapított célt, a nemzeti költségvetések 2010-re történő kiegyensúlyozását. Azt is szorgalmazza, hogy a kormányok nagyobb befolyást kapjanak az EKB kamatdöntései fölött. Németország egyik ötletet sem támogatja, és azokat elvetik.
2009.
December 24. Az athéni parlament elfogadja a katonai junta 1974-es megdöntése utáni legkeményebb költségvetést, elismerve, hogy a 2009-es költségvetési hiány a választásokon megbukott konzervatív kormány által jelzettnek több mint a duplája, a GDP 12,7 százaléka lesz. Az is kiderül, hogy az államadósság meghaladta a 300 milliárd eurót, a GDP 120 százalékát.
2010.
Február 11. Az EU történetében a legmélyebben belenyúl egy tagországa pénzügyeibe, amikor szigorú monitorozás alá veti a görög költségvetési és gazdaságpolitikát, miután az EB megbízhatatlannak minősítette az athéni adatszolgáltatást.
Május 2. Az EU és az IMF 110 milliárd eurós mentőcsomagot állít össze, hogy megóvja Görögországot az államcsődtől és az eurót a megpróbáltatásoktól. A meghatározott gazdaságpolitikai feltételek teljesítése esetén folyósítandó hitelekből álló csomag jóval felülmúlja azt a 45 milliárd eurót, amit az EU és az IMF korábban elégnek tartott. A hároméves futamidő alatt 80 milliárd euró a közös valutát használó EU-tagországoktól érkezik kétoldalú hitelek formájában, 30 milliárd az IMF-től. A 20 milliárd eurós első részletet Athén május 18-án lehívhatja.
Május 9. Az eurózóna állam- és kormányfői rendkívüli csúcsértekezletükön megállapodnak az ideiglenes válságalap (EFSF) létrehozásáról, amely 440 milliárd euró hitelt nyújthat a tagállamoknak, további 60 milliárd jöhet az EB által az unió költségvetésének fedezetével garantált európai pénzügyi stabilitási mechanizmusból, 250 milliárd pedig az IMF-től.
Július 23. A banki stresszteszt úgy találja, hogy a 27 tagállam megvizsgált 91 bankja és hitelintézete közül - amelyek az EU-ban a szektor 65 százalékát adják - csak 7 nem bírna ki egy, a 2007-2008-ashoz hasonló pénzügyi válságot, illetve hitelszűkét. Öt spanyol regionális takarékpénztár, a Görög Mezőgazdasági Bank és a német Hypo Real Estate jelzáloghitelező bukott meg, a felmérés szerint összesen 3,5 milliárd eurós tőkebevonásra van szükségük.
November 28. Az EU és az IMF 85 milliárd eurós mentőcsomagot állít össze Írországnak, amiből 17,5 milliárdos hitelt Nagy-Britannia, Dánia és Svédország kétoldalú szerződés keretében nyújt. Dublin 10 milliárdot azonnal felhasználhat bankjai feltőkésítésére, 25 milliárdot szükség esetén a pénzügyi szektora támogatására, további 50 milliárdot pedig költségvetési célokra. Cserébe az ír parlament az ország történetének legszigorúbb költségvetését állítja össze, hogy leszorítsa a bankmentő intézkedésekkel a GDP 32 százalékát elérő költségvetési hiányt.
2011.
Május 16-17. Az EU és az IMF 78 milliárd eurós mentőcsomagot állít össze Portugáliának, hogy úrrá legyen adósságválságán. A hitelek kétharmadát az eurózóna folyósítja az EFSF-ből, amelyet a tervek szerint 2013- ban vált fel az állandó Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM).
Július 15. Az újabb banki stresszteszten a 91 pénzintézet közül nyolc bukik meg, öt spanyol, két görög és egy osztrák (Volksbank); együttes tőkehiányuk 2,5 milliárd euró.
Július 21. Újabb, ezúttal 109 milliárd eurós közös EU-IMF-mentőcsomagról döntenek Görögország számára. A hitelező bankok a görög államkötvények névértékének 21 százalékos elvesztésével kalkulálhatnak. Az adósságválság továbbterjedésének megakadályozására az eurózóna vezetői kiszélesítik az EFSF, illetve az ESM hatáskörét. A jövőben, a krízis mutatkozó jeleit látva, az EKB ajánlására és a tagországok hozzájárulásával, megelőző intézkedéseket tehetnek az alapból. A másodlagos piacon diszkonttal vásárolhatnak a bajba került tagállam kötvényeiből, elővigyázatossági hitelt folyósíthatnak, és részt vehetnek ingadozó bankok feltőkésítésében.
Október 4. A francia és a belga kormány együttesen menti meg az összeomlástól a Dexia bankot, amelyet 2008-ban már kisegítettek 6,4 milliárd eurós állami tőkeinjekcióval.
Október 27. Az eurózónában megállapodnak arról, hogy 106 milliárd dollárral feltőkésítik a bankjaikat, amelyeknek első körben a pénzpiacokról kell forrásokhoz jutniuk, csak ezután fordulhatnak a kormányaikhoz. A cél a tőkemegfelelési mutató 5-ről 9 százalékra emelése. Az Athénnak hitelező bankok belemennek görög államkötvényeik névértéke felének leírásába, amivel Görögország adósságállománya 2020-ra 100 milliárd euróval, a GDP 120 százalékára mérséklődhet a mostani 160 százalékról. Az eurózóna ezermilliárd euróra emeli az EFSF keretét, a részletek kidolgozását az év végére ígérik: az elképzelések között szerepel külső források - például állami befektetési alapok, nagy valutatartalékkal rendelkező országok - bevonása részleges garanciavállalással.
