HVG, 2012. augusztus 11.
Cikkük alapvetően az új mosógépekről szól, ám több helyen a mosóporokra és azok hatásmechanizmusára is kitér. A mosás tényleg összetett folyamat, minősége függ többek közt a gépbe tett ruha anyagától, mennyiségétől, szennyezettségétől, sőt a felhasznált víz keménységétől, s a mosógép fajtájától (tehát például attól, hogy keverőtárcsás-e vagy automata) is. A 648/2004/EK európai mosószerrendelet alapján a javasolt mosási adagokat normál mosógéptöltethez (ami az általános mosószereknél 4,5 kilogramm száraz szövetet, a speciálisoknál 2,5 kilogrammot jelent) kell megadni, figyelembe véve a vízkeménységi osztályokat és az egy- vagy kétciklusos mosási folyamatot. A legtöbb mosópor címkéjén több lehetőségre is felhívják a figyelmet (egyebek közt a ruha szennyezettségétől függően). Ennek alapján a fogyasztónak kell meghatároznia, hogy mennyi mosószert kell alkalmazni. Az az állítás, hogy a mosóporokon a gyártók többféle adagolási javaslatot tüntetnek fel, mint kellene, ezért nyilvánvalóan nem igaz. Ráadásul, ahogy a cikk is említi, 2005 óta több önálló európai iparági kezdeményezés hatására a mosóporok kompaktabbá váltak, a fejlesztéseknek köszönhetően ma már kevesebb adaggal, kisebb hőmérsékleten is ugyanazt a mosási hatást lehet elérni, mint korábban. Ezért aztán egyre kevesebb javasolt adagolási mennyiség szerepel a címkéken.
MURÁNYI ISTVÁN
FŐTITKÁR, MAGYAR KÖZMETIKAI ÉS HÁZTARTÁS-VEGYIPARI SZÖVETSÉG (BUDAPEST)
