HVG, 2013. március 2.
Bár a gerontokrácián alapuló hatalomgyakorlás Kelet-Európa valamennyi egykori kommunista pártjára jellemző volt, a 80-as évek első felében a Szovjetunióban történt elhalálozások minden addigi mértéket felülmúltak. A 26. és 27. pártkongresszus, tehát 1981 márciusa és 1986 márciusa között az SZKP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai közül nyolcan hunytak el, köztük három pártfőtitkár. 1982-ben Leonyid Brezsnyev főtitkár és Mihail Szuszlov kb-titkár, főideológus; 1983-ban Arvid Pelse, a pártellenőrzés vezetője, továbbá Tyihon Kiszeljov belorusz és Saraf Rasidov üzbég pártvezető (utóbbi öngyilkos lett); 1984-ben Jurij Andropov főtitkár és Dmitrij Usztyinov honvédelmi miniszter. A fordulópontot Konsztantyin Csernyenko főtitkár 1985 márciusi halála jelentette: az évek óta kabaréba hajló utódlási harcból az 54 éves Mihail Gorbacsov került ki győztesen, nem mellékesen a korát meghazudtolóan realista, 76 éves Andrej Gromiko külügyminiszter támogatásával.
BOLVÁRI-TAKÁCS GÁBOR
(BUDAPEST)
