Az euró hétfőn áttörte a 300 forintos szintet, majd kedden 306 fölött is járt. Ennél többe utoljára 2012 elején került az uniós fizetőeszköz, amikor a devizabetétek állami befagyasztásának rémhírére több százmilliárd forint hagyta el az országot. Ezúttal Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése, két – még Gyurcsány Ferenc által jelölt – alelnöke hatáskörének megcsonkítása, a készülő újabb devizahiteles-mentőcsomag, illetve az alkotmány hétfőn elfogadott módosításai küldték lejtőre a forintot. Amit csak átmenetileg tudott megállítani hétfőn, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterként tartott első sajtótájékoztatóján kijelentette: az idei költségvetést 285 forintos euróárfolyamot feltételezve tervezték, s az ettől való tartós és nagymértékű eltérés esetén a kormány be fog avatkozni. Kedden további gyengülést okozott, hogy a februári éves infláció a vártnál és a januári 3,7 százalékosnál jóval alacsonyabb lett. A piac ugyanis attól tart, hogy a Magyar Nemzeti Bank – immár 7:2-es kormánypárti többségben lévő – monetáris tanácsa az utóbbi hét hónapban megszokott negyed százalékpontnál is nagyobb mértékben csökkentheti a most 5,25 százalékos jegybanki alapkamatot.
Zuhanó forint
Egy nyomozás leállt, egy még folyik a Covid-tesztek milliárdos biznisze után felszívódott cégek ügyében
Szuverenitásvédőből vállalkozó lett Lánczi Tamás
A politológus-politikus jelentős vagyonnal fut neki az ellenzéki létnek.
Tiszások lakják be Orbánék uniós fellegvárát
A Brüsszeli Magyar Ház egyfajta vízválasztó is lehet Magyar Péterék számára.