Magyarország 110 városi és kerületi bírósága közül a Békés megyei törvényházakban működő ítészeknek volt 2012-ben talán a legjobb a dolguk: Gyula, Békéscsaba, Orosháza, Szarvas, Békés, Battonya és Szeghalom első fokon eljáró büntetőbírái tavaly átlagosan 11 peres eljárást zártak le havonta, ami nem kevesebb, mint 23 százalékkal marad el az országos átlagtól. A másik végletet ugyanebben a kategóriában Vas megye jelentette: Szombathely, Kőszeg, Körmend és Sárvár törvényházaiban havonta csaknem kétszer annyi ügyet – 21-et – dolgoztak fel a múlt esztendőben a taláros emberek, mint békési kollégáik. A legkevesebb tárgyalási napot viszont Justitia Zala megyei papjai tartották tavaly. Az ottani büntetőbírák átlagosan nyolc, a polgári ítészek hét napot töltöttek a pulpituson, vagyis havonta három, illetve két nappal kevesebb alkalommal öltötték fel a fekete talárt, mint például a legtöbbet tárgyaló Bács-Kiskun, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városi „igazságosztók”. A helyi büntető igazságszolgáltatás leterheltsége mindeközben két szomszédos nyugat-magyarországi megyében mutatta a legnagyobb eltérést a múlt esztendőben. Miközben Zala törvényházaiban egy városi bíróra havonta 16 tárgyalásra kitűzött ügy jutott, a szomszédos Vas megyében a helyi bíráknak nem kevesebb, mint 36 büntetőaktával kellett megbirkózniuk. Az Országos Bírósági Hivatal nemrég közzétett ítélkezési statisztikája szerint a házassági bontópereket, kártérítési ügyeket, személyiségi jogvitákat és más hasonló eseteket tárgyaló polgári bírák munkaterhe között nincs ekkora eltérés. A legtöbb peres ügyet (havi 49-et) ebben az ügyszakban a Budapest Környéki Törvényszék munkatársainak kellett megoldaniuk, miközben relatíve a legkisebb teher a békési és a zalai kollégákra jutott. A gyilkossági (s más kirívóan súlyos) büntetőügyekben első fokon eljáró megyei bírósági tanácsok közül a legnagyobb tempót a Pécsi és a Gyulai Törvényszéken diktálták, ahol az ítészek havonta 11-11 alkalommal mentek fel a bírói pulpitusra, s átlagosan 3-3 ügyet tudtak befejezni. Könnyebb dolguk volt a Szombathelyen, Kaposváron és Szekszárdon a legsúlyosabb büntetőügyeket tárgyaló elsőfokú bíráknak, ők havonta 5-6 tárgyalási napot tartottak, s ennek során átlagosan egy vagy két ügyben hoztak végső határozatot. Az igazságszolgáltatás harmadik szintjeként működő ítélőtáblák közül relatíve a legtöbb tárgyalást tavaly a Pécsi Ítélőtáblán tartották (a büntetőtanácsok havonta átlagosan 17, a polgáriak 15 napot töltöttek a tárgyalóteremben). E kiugróan magas mutatók ellenére a 2003-ban reaktivált táblabíróságok teljesítménye éppen 2012-ben volt a legszerényebb.
Az igazságszolgáltatás malmai: kevesebb döntés az ítélőtáblákon