Nagyszabású privatizációs programmal, adóemeléssel és a rosszul működő bankszektor gyökeres átalakításával próbálja elkerülni Szlovénia, hogy pénzügyi mentőcsomagot kelljen kérnie Brüsszeltől. Az Alenka Bratusek miniszterelnök (képünkön) által ismertetett intézkedések részeként két százalékponttal megemelik a jelenleg húszszázalékos áfakulcsot, és magánkézbe adnak 15 állami tulajdonban lévő nagyvállalatot, köztük a Telekom Sloveniát, a Nova KBM bankot, valamint az Adria Airways légitársaságot. Bratusek bejelentette a legnagyobb pénzintézet, az NLB átalakítását is, és közölte, hogy az idén a GDP 7,8 százalékát kitevő költségvetési hiányt jövőre 3,3 százalékra szorítják le. Szlovénia 2011 óta recesszióban van, s bár sokan biztosra veszik, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaságnak végül szüksége lesz egy, a ciprusihoz hasonló uniós mentőcsomagra, Ljubljana a múlt héten 3,5 milliárd euró értékű államkötvényt adott el a nemzetközi pénzpiacon. Az ügylet annak ellenére sikeres volt, hogy közben a Moody's hitelminősítő bóvli kategóriába rontotta le Szlovénia adósbesorolását.
Szlovén megszorítások
