Roma és német kisebbség: Kelet-, illetve Nyugat-Magyarországon többen

A két legnagyobb létszámú hazai kisebbség közül 10 megyében és Budapesten a német, 9 megyében viszont a roma nemzetiség van többségben a 2011-es népszámlálás múlt héten publikált részletes adatai szerint. Míg a fővárosban tavalyelőtt 29 ezren vallották magukat német vagy legalább részlegesen német identitásúnak, a romák önbevallás alapján regisztrált lélekszáma Budapesten 20 ezer fő volt. A legjelentősebb német kisebbség Pest megyében él, ahol 30 ezren sorolták magukat e nemzetiség tagjai közé. A romák száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb: Miskolcon és térségében a helyi népesség 8,5 százaléka mondta cigánynak magát a kérdezőbiztosok előtt (58 ezren). Ugyancsak jelentős a legnagyobb hazai nemzetiség reprezentáltsága Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol 45 ezer, magát romának valló személy él (ez a helyi népesség 8,5 százalékát teszi ki). A megyei adatokból az is kitűnik, hogy a közép-magyarországi régiótól eltekintve a két domináns hazai nemzetiség közül a romák Kelet-Magyarországon, a németek a dunántúli megyékben vannak túlsúlyban a másik kisebbséghez képest. E tétel csak Zala és Bács-Kiskun megyére nem érvényes, az előbbiben ugyanis a 7 ezer fős helyi cigányságra 4 és fél ezres német kisebbség jut, míg a Duna-Tisza közén a német nemzetiség létszáma 12 ezer, a cigányságé pedig 11 ezer fő volt 2011-ben. Összességében Nyugat-Magyarországon 97 ezer német és 73 ezer roma él, míg Kelet-Magyarországon 202 000:32 000 arányban a cigányság van túlsúlyban. A magukat a két legnépesebb hazai kisebbséghez tartozónak mondók száma 2001 és 2011 között több mint ötven százalékkal emelkedett. Az ezredforduló idején 206 ezren vallották magukat cigánynak, míg tavalyelőtt már 316 ezren – igaz, a romák tényleges lélekszáma szociológus kutatók szerint durván kétszer ekkora lehet. A német kisebbség létszáma ugyanezen idő alatt 120 ezerről 186 ezer főre változott. A roma kisebbség tagjai közül családi vagy baráti körben 26 százalék beszélte 2001-ben a cigány (a beás vagy a romani) nyelvet, a hasonló mutató tavalyelőttig 19 százalékra csökkent. A német nemzetiségűek esetében fordított tendenciát regisztrált a KSH: tízéves eltéréssel a két adat ugyanis 43, illetve 54 százalékos értéket mutatott.