HVG, 2013. május 18.
Az 1986-os csernobili baleset krónikájához tartozik az is, hogy az atomerőmű 4. számú reaktoránál a baleset nem a blokk normál üzeme során következett be, hanem egy előre megtervezett ellenőrzési folyamat keretében. Az erőmű vezetése az ellenőrzési folyamat végrehajtásának napját 1986. április 25-ére, péntekre hagyta jóvá. Ennek megfelelően az erőmű valamennyi szakterülete vezetőinek jelenlétében a szóban forgó pénteki napon reggel 6 órakor az operátorok az ellenőrzési kísérlet céljából megkezdték a reaktor leterhelését. 12 óra 30 perckor külső parancs érkezett az erőműbe, hogy a blokk leterhelését az operátorok fejezzék be, és a blokkot terheljék fel a névleges teljesítményére. Ez szombaton, a hajnali órákban megkezdődött, és magának a balul kiütött ellenőrzési kísérletnek a megkezdésére is sort kerítettek az operátorok. Az erőmű vezetése és a szakszemélyzet pénteken kora délután a heti munkáját befejezve viszont a hétvégi házaiba (dácsáiba) vonult vissza, közülük egyesek talán csak vasárnap délután józanodtak ki. 1986-ban Mihail Gorbacsov rövid ideje volt csak hatalmon, a főtitkár személye az ortodox irány képviselőinek nem volt ínyére. Nem zárható ki, hogy a csernobili balesetnek nagypolitikai implikációja is volt.
JUHOS LÁSZLÓ
A REÁLIS ZÖLDEK ELNÖKE (BUDAPEST)
Az Európában üzemelő és tervezett atomerőművek adatai helyett helyesebb lenne talán épülő és tervezett atomerőműveket megkülönböztetni. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és a World Nuclear Association adatai alapján a világon épülő 61 reaktorból tizenhatot Európában építenek. Számos országban, többek között hazánkban is, komoly előkészítő munka folyik további atomerőművi blokkok létesítésére. Az atomerőművekben előállított áram mennyisége 2012-ben 2,4 százalékkal csökkent ugyan (főleg a német atomerőművek leállítása miatt), de az EU-ban az atomenergia a villamos energia előállításának második legnagyobb forrása (27 százalék) maradt. Ez a legnagyobb szén-dioxid-mentes energiatermelési technológia, amely megelőzi a víz-, a szél- és a napenergiát. Több mint kétséges ezért az összeállítás címe, amely azt sugallja, hogy Európában megállt volna az atomenergia fejlődése. Az Egyesült Királyságban az atomenergiával termelt villamos energia részarányát bemutató térkép téves, mert az érték nem nulla, hanem 18,1 százalék. A HVG is többször írt arról, hogy a paksi atomerőmű kapacitását az elmúlt években bővítették, az összeállításban mégis 1889 MW szerepel a tényleges 2000 MW helyett. Ellentmondásos az a megállapítás is, hogy Pakson 3000 MW további kapacitást terveznek. Valójában a kiválasztandó típustól függően a bővítéssel 2000 és 3200 MW közötti kapacitás jöhet létre. Az írás azt sugallja, hogy a paksi bővítésre a Roszatom esélyes, mert neki van víztakarékos, száraz hűtéstechnológiája. A hűtőtornyos, zárt rendszerű hűtés általános energetikai technológia, amelyet atomerőművek és hagyományos hőerőművek esetében is sok helyen alkalmaznak a világon. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. egyébként legalább öt pályázó jelentkezését várja a tenderre.
LENKEI ISTVÁN
ELNÖK, MAGYAR ATOMFÓRUM EGYESÜLET (BUDAPEST)
