HVG, 2013. április 20.
Cikkük rávilágít arra az ügyvédeket általánosan érintő problematikára, ami az ügyvédi titoktartás és a gyanús ügyletek bejelentési kötelezettsége között feszül. Az ügyvédek esküjüknek, a hatályos jogszabályoknak és a lelkiismeretüknek megfelelően kötelesek a tudomásukra jutott titkot megőrizni. Ebből fakadhat, hogy az ügyvédi titok alóli törvényi felmentés ellenére sem jelentett még be pénzmosásgyanús ügyletet a veszprémi ügyvédi kamaránál senki. A NAV álláspontja szerint ellenben általános az, hogy sem a közjegyzők, sem pedig az ügyvédek nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, s tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a többek között adócsalásból származó jövedelmek visszaáramoljanak a gazdaságba. Álláspontjuk szerint a döntően készpénzes vagy olyan szerződő felek esetén, akik egyike nem OECD-országban honos, az eset összes körülményeire való tekintet nélkül, de legalábbis kevés mérlegeléssel be kell jelenteni az ügyletet, hogy azt a nyomozó hatóság kivizsgálhassa. Meggyőződésem szerint azonban az ügyvéd nem tanúsíthat ügyfele érdekeivel ellentétes magatartást, s ez akkor is így van, ha a jelenlegi szabályozás magában hordozza a cikkben leírt vegzatúra veszélyét. A belga Alkotmánybíróság mellesleg éppen idén minősítette alkotmányellenesnek az ilyenfajta szabályozást, azzal az érveléssel, hogy az ügyvéd nem besúgó.
FRÖHLICH KRISZTIÁN
ÜGYVÉD (VESZPRÉM)
