A tavaly ősszel megszigorított menekültjogi szabályozás megtartása mellett voksolt a svájciak 79 százaléka. A törvény enyhítését az egyházak, az emberjogi szervezetek és a szakszervezetek szorgalmazták, s ők voltak azok, akik elérték, hogy a kérdést június 9-én népszavazásra bocsássák. Svájcban tavaly 28 631 menekültnek adták meg a letelepedés jogát. Az idén 48 ezren adtak be kérvényt, főképp eritreai, tunéziai, nigériai, afganisztáni és szerbiai állampolgárok várakoznak az igenre. A szigorítás nyomán a katonai szolgálat előli dezertálást már nem fogadják el politikai menekülési indokként, ezzel eddig az eritreaiak éltek. Megszűnik az az Európában példátlan gyakorlat is, hogy Svájc bármely külföldi nagykövetségén be lehetett adni a menekültstátus iránti kérelmet. Megszigorítják a családegyesítés szabályait is. Svájc, ahol minden 332. polgárra jut egy menedékkérő, Európa negyedik legnagyobb befogadó állama, csupán Málta, Svédország és Luxemburg előzi meg az egy főre jutó menekültek száma tekintetében.
Svájci szigor
