Grzegorz Schetyna: a lengyel politika túlélője

  • HVG

Varsóban azt tartják, hogy Donald Tusk miniszterelnök, a koalícióban kormányzó Polgári Platform (PO) vezetője európai pozícióra pályázik, s bár ezt ő tagadja, megindult a helyezkedés az utódjelöltek között. A legnagyobb feladat a konzervatív és liberális szárnyból álló jobbközép párt összetartása lesz, így legesélyesebbnek az ötvenéves Grzegorz Schetynát tartják, aki a szervezőkészségéről többször tanúbizonyságot tett. Ő volt már Tusk barátja és szövetségese, de kegyvesztett is, és most a parlament alsóháza, a szejm külügyi bizottságának elnökeként építi újra politikusi karrierjét.

Schetyna 1963-ban a felső-sziléziai Opoléban született, szülei tanárok voltak, a második világháborúban a szovjetek által ellenségnek tekintett Honi Hadseregben küzdöttek a Lengyelországot megszálló nácik ellen. Fiukat 12 évesen, első külföldi útján az olaszországi Monte Cassinóhoz vitték el, ahol 1944-ben a szövetségeseknek a kolostorerőd elleni döntő rohamában meghatározó szerepet játszott a 2. lengyel hadtest. Schetyna történészi diplomát szerzett a wroclawi egyetemen, ahol az illegalitásba szorított Szolidaritáshoz kötődő Független Diákszövetség helyi szervezetének elnöke volt.

A rendszerváltásról 1989-ben tartott kerekasztal-tárgyalásokon az ifjúsági szekcióban tevékenykedett, és 1991-ben már az alsó-sziléziai vajdaság kormányzóhelyettese volt. Később maga is elismerte, hogy fiatalabb korában határozottsága gyakran makacsságba ment át, s azt hitte, mindig neki van igaza, ezért nem csoda, hogy egy év után azért kellett lemondania a posztjáról, mert összekülönbözött a kormányzóval, aki nehezményezte, hogy úgy viselkedett, mintha ő lenne a főnök. Az 1990-es évek elején barátkozott össze a nála hat évvel idősebb Tuskkal, részt vettek a Liberális Demokrata Kongresszus (KLD) megalapításában, amely az 1993-as választáson kiesett a parlamentből.

Schetyna ekkor társaival elindította Wroclawban a Radio Eska kereskedelmi adót, de a városban inkább úgy emlékeznek rá, mint a Slask Wroclaw kosárlabdaklub tulajdonosára és elnökére. Irányításával a Slask Wroclaw az észak-amerikai kosárlabdaliga (NBA) csapatainak módjára szerveződött, hat lengyel bajnokságot megnyert, és megállta a helyét az európai kupaküzdelmekben is. A KLD szétesése után Tuskkal együtt az új liberális pártban, a Szabadság Uniójában politizált, ahol a wroclawi szervezet vezetői posztjáért folytatott küzdelemben alulmaradt a Szolidaritás egyik legendás aktivistájával szemben, hiába próbálta kétes tagtoborzással növelni a táborát. 2001-ben részt vett a PO alapításában, és Tusk helyettese, a párt főtitkára lett.

A szejmben 1997 óta képviselő politikus befolyása folyamatosan nőtt, Wroclawban állítólag semmilyen személyi döntés nem történhet a jóváhagyása nélkül, és azt pusmogták, nem véletlen, hogy a felesége – akivel egy lányuk született – által vezetett reklámügynökség dúskált a megrendelésekben. A Newsweek hetilap lengyel kiadása 2005-ben azzal vádolta meg, hogy a Slask Wroclaw egyik szponzorának támogatása fejében építési engedélyt járt ki. Schetyna beperelte az újságot, amely nem tudta bizonyítani állítását, és kénytelen volt bocsánatot kérni, majd a politikus eladta a kosárlabdaklubot. A PO 2007-es választási győzelme után Schetyna megkapta a belügyi tárcát és a miniszterelnök-helyettesi stallumot, ám két évvel később lemondásra kényszerült. Bár nem volt érintett a miniszterek leváltásához vezető korrupciós botrányban, alsó-sziléziai „erős emberként” ismerte a szerencsejáték-törvény kedvező átírásáért lobbizó üzletembereket.

Tusk frakcióvezetővé fokozta le, és barátságuk bizalmatlansággal fűszerezett pragmatikus kapcsolattá alakult át. 2010-ben az államfővé választott Bronislaw Komorowski utódja lett a szejm marsalli (elnöki) posztján, és Komorowski beiktatásáig az alkotmány értelmében ideiglenesen az ország első embere volt. A PO 2011-es választási győzelme után az alsóház külügyi bizottságának elnöke lett, ahol csiszolta angoltudását, építette kapcsolatait. A tévében egykor fociismereti vetélkedőt is nyert, és még akkor is hódolhatott a szenvedélyének, amikor Abdullah Gül török államfővel az isztambuli Besiktas futballklub európai kupaesélyeit latolgatta tárgyalásukon.

Hozzászólások