Generációk, tudásmegosztás és a reverse mentoring

Generációk, tudásmegosztás és a reverse mentoring

Utolsó frissítés:

HVG Konferencia Szerző:

HVG Konferencia
HVG Konferencia
Tetszett a cikk?

Az elmúlt évtized generációs kutatásai igyekeztek mindent megtenni azért, hogy mindenki számára érthetőek legyen a generációk közötti különbségek és könnyedén felismerjük a különböző évben születettek jellegzetes karakterisztikáit. A vizsgálatok nagy része azonban sztereotípiákat hozott létre, ahelyett hogy az eltérésekben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket emelte volna ki - vallja Kulcu-Gusztafik Anita business coach.

A Kelly Global Workforce Index több, mint 5000 magyar munkavállaló válaszait figyelembe véve, az alábbi megállapításra jutott: „a magyar válaszadók 39 százaléka szerint az „Y”, „X” és „baby boomer” generációk közötti különbségek növelik a produktivitást a munkahelyen, míg 17 százalékuk szerint éppen ellenkezőleg, a produktivitás ellen hatnak. A megkérdezettek 34 százaléka ugyanakkor úgy véli, az ilyen különbségeknek sem pozitív, sem negatív hatása nincs.” (Kelly Services)

Az eredményből látjuk, hogy érdemes időt szánni a generációs és egyéni különbségekben rejlő tudás felhasználására és átadására.

A szervezeten belüli tudásmegosztásra jól bevált eszközként szolgál a hagyományos mentoring, amelyet Homérosz Odüsszeiájában megjelenő Mentor szerepéből eredeztetünk, hiszen ő a bölcs barát, aki tanítja Odüsszeusz fiát. A modern kori üzleti világban pedig a tapasztaltabb, idősebb kollégák a bölcs barátok, akik mentorálják a szakterületükön kevésbé jártas, legtöbb esetben fiatalabb kollégáikat.

Amikor coach lettem, akkor olyan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy két mentort is kaptam, akik két különböző területen tanítottak engem. A szakmánkra jellemző nyitottság és fejlődni akarás a mentoraimnál is megjelent, ezért én is bátran megosztottam gondolataimat, nézőpontjaimat és tudásomat velük. Azt láttam, hogy ennek pozitív a fogadtatása, így megtapasztaltam a kölcsönös tudásmegosztás előnyeit.

Így jutottam el a mentorálástól a reverse mentoringig, ahol felcserélődnek a hagyományos mentor és mentorált szerepek, ezen a kapcsolaton belül pedig nagy hangsúlyt fektetek a tudatosan gyakorolt kölcsönösségre. Ez azt jelenti, hogy a mentoring folyamat során a résztvevők egy kölcsönös tudásmegosztó kapcsolatba lépnek, anélkül hogy a hagyományos mentor és mentorált szerepek szabályai erőteljesen megmaradnának. Ezzel erősödik az egyének közötti kommunikáció és bizalom is, amelyeknek fontosságát szervezetben az alábbi módon fogalmazta meg a Knowledge Associates CE munkatársa:

"A bizalom a szervezet éltetőereje és az emberek motiválásának legmagasabb szintű módja. Az emberek akkor dolgoznak együtt a leghatékonyabban, ha megbíznak egymásban." "A nyílt kommunikáció növeli a bizalmat, és természetes módon vezet az együttműködés igényéhez." "A gyors tanulás növeli a kompetenciát, növeli a bizalmat, és természetes módon vezet a tudásmegosztás igényéhez." (Sándori Zsuzsanna)

A tudásmegosztás igénye már megjelent hazánkban is, a KPMG felmérése alapján a szervezetek 70%-a rendelkezik valamilyen tudásmegosztásra irányuló kezdeményezéssel vagy projekttel, azonban ezek nem formális stratégia alapján kerülnek megszervezésre.(KPMG Akadémia) Pedig a formális stratégia kulcskérdés lehet a szervezeti tudásmegosztásban, hiszen az egyének tudásának nagy része tacit tudás, tehát ahogy Polányi Mihály megfogalmazta: „Többet tudunk, mint amennyiről képesek vagyunk beszélni”. (Mihály, Pedagógia folyóiratok, 2007)

Ezért fontos, hogy előre megszervezett keretekkel, igények, szándékok és elvárások tisztázásával támogassuk a szervezet munkatársait abban, hogy megismerjék, milyen témakörökben fejleszthetik magukat és adhatják át tudásukat a reverse mentoring során. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a vezetői és HR munkán kívül, segítségünkre vannak a szakértők által facilitált workshopok és team coachingok.

A tudásmegosztással és a reverse mentoring bevezetésével az a cél, hogy a folyamat során lépjenek ki a generációs sztereotípiákból a résztvevők és az egyénekre valamint értékeikre fókuszáljanak, továbbá összpontosítsanak arra, amit a másik tud, és ne ítélkezzenek egymás és maguk felett, ha ismerethiányt tapasztalnak. Hiszem, hogy ez az alázat az új tudás, tapasztalás és egymás felé hozzájárul a nyitottsághoz, rugalmassághoz és bölcsességhez, ami hosszútávon fenntartható kapcsolatokat, elfogadást, lojalitást eredményezhet.

Szerző: Kulcu-Gusztafik Anita, Business Coach
 

Találkozzon a cikk szerzőjével és előadótársával, Komócsin Laurával a szeptember 23-ai Future of Recruitment Konferencián a Budapest Music Centerben.

További program és jegyvásárlás: https://konferencia.hvg.hu/future_of_recruitment_2019