Lesz segítség, ha baj van?

Nem csak a sokat emlegetett GDP szintjén indul be a magyar gazdaság, optimizmusra ad okot, hogy tavaly érezhetően nőtt a biztosítási piac is. Ezen belül az életbiztosítások díjbevétele 4,4 százalékkal emelkedett a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint, amely összegként kifejezve 452 milliárd forintot jelent. Megfigyelhető, hogy a unit-linked biztosítások helyett a klasszikus, kockázati biztosítások bevétele nagyobb arányban nőtt. Ezek a termékek 2013-ban még csak 147,5 milliárd forintot tettek ki, tavaly pedig már elérte a díjbevétel a 173 milliárd forintot.

Látnunk kell azt is, hogy a válság után gödörből mászunk vissza: 2013-ban a díjbevétel a visegrádi államok egyikében sem érte el a 2010-es szintet. A tavalyi növekedés ugyanakkor már jóval túlmutat a hibahatáron, ez már akár trendfordulónak is tekinthető. A válság előtti aranykor nem tér vissza egyhamar, de a szűk esztendőknek vége lehet.

Ezzel együtt van még hová fejlődni és bővülni, hiszen a magyarországi biztosítási piac a környező államokhoz, illetve a visegrádi országokhoz viszonyítva gyengébb: a lakosság alulbiztosított. Míg Magyarországon 2013-ban az átlagos egy főre eső életbiztosítási éves díj 147 euró volt, addig Lengyelországban 195, Szlovákiában és Csehországban viszont közel 230 euró. Mind a négy állam messze el van maradva az olyan éllovasoktól, mint az Egyesült Királyság, ahol egy állampolgár 2013-ban átlag befizetése majdnem elérte a 2700 eurót, a listavezető Finnországban pedig 3250 euró felé tendál ez az összeg.

Az itthoni, átlagosan kevesebb, mint havi négyezer forint biztosítási díjfizetés bárminemű összehasonlítás nélkül is egyértelműen nagyon kevés. Pedig az emberek tudják, hogy félre kell tenniük, nem is csak nyugdíjas éveikre, de egyéb krízisek átvészeléséhez. A hamarosan NN névre váltó ING Biztosító kutatása szerint a lakosság 96 százaléka szerint fontos a vésztartalék egy háztartásban. Sajnos már nem ennyire szép mindennek a megvalósítása: mindössze a megkérdezettek 19 százaléka vélte úgy, hogy van tartaléka vészhelyzet esetére, 62 százalék pedig részben van csak felkészülve a váratlan krízisekre. A megkérdezettek 19 százaléka egyáltalán nem áll készen egy krízis kezelésére, nincs vésztartaléka.

Az NN kutatása arra is rámutat, hogy váratlan egészségügyi kiadásokra sincsenek felkészülve a magyarok, pedig egy baleset vagy egy hirtelen betegség miatt azonnali költéseket is megkövetelhet egészségünk. Nem is kell itt különleges dolgokra gondolni, elég egy sérv, egy begyulladt bölcsességfog, vagy műtét utáni rehabilitáció. Sajnos erre sem tudnak sokat áldozni a magyarok. „A megkérdezetteknek csak 31 százaléka rendelkezik 100 ezer forintnál nagyobb összegű vésztartalékkal egészségügyi célokra. A 100 ezer forintnál kisebb egészségügyi vésztartalékkal rendelkezők aránya 44 százalék, míg 25 százalék nem tudná most váratlan egészségügyi kiadásait fedezni.” – mutat rá a kutatás eredményeire Szabó Anikó, az ING Biztosító marketingigazgatója.

A biztosító ügyfelei körében egyébként az életbiztosítási kifizetés átlagosan 9 havi munkabérnek felel meg, az ideálisnak mondható 3-5 év helyett. Az ilyen széles védőhálótól azonban még meglehetősen messze vagyunk, érdemes tehát minél hamarabb elkezdeni fedezetet felhalmozni. A kockázati életbiztosítások például alacsony költségek mellett nyújtanak biztos segítséget a bajban.

A fentiekben ismertetett, Magyarországra vonatkozó adatok meglehetősen rossz arányok, ennél sokkal többet ér egészségünk és életünk. Ahogy az NN legújabb reklámjában felbukkanó Ewan McGregor a Trainspotting című kultfilm Rentonjaként mondja: choose life – válaszd az életet.