szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Magyarországon nem igazán elterjedtek a céges autóflották: becslések szerint 30 ezer cégautó fut flottában, az összes cégautó 10 százaléka. A flottafejlesztést leginkább a nagyvállalatok engedhetik meg maguknak.

© Stiller Ákos
Európa nyugati fele sem egységes abban, hogy minimálisan hány cégautótól flotta a flotta, s Magyarországon is meglehetős ebben a bizonytalanság. Az európai felmérésekben gyakran a két cégautós járműparkokat is már flottának kezelik; így járt el például 2006-os flottafelmérésében a GfK Hungária. Az angol Datamonitor pedig nyilvánvalóan az egyetlen autóból álló járműparkot is flottának minősítette, amikor 2004-es becslésében 2008-ra azt jósolta, hogy 300 ezer fölött lesz Magyarországon a céges flottaautók száma. Más felmérések viszont hol öt, hol tíz autótól fölfelé tekintik a cégparkokat flottának.

Köznapi értelemben a flotta nyilvánvalóan több, mégpedig viszonylag nagyszámú autóból kell álljon. Rendszerint ehhez tartják magukat a flottakereskedelemben érdekeltek is, s ez alól Magyarország sem kivétel. Itt  általában akkor minősül flottának egy céges autópark, ha minimum öt autóból áll; legalábbis flottakezelő cégek ennyire már kötnek szerződést (bár például a biztosítók nem feltétlenül). A hazai flották tekintélyes része mindenesetre nem nagyobb tízautósnál: erre utalnak a GfK Hungária 2006-os flottafelmérésének adatai is, melyek szerint a flották 80 százaléka legfeljebb közepes méretű, 40 százaléka pedig kis flotta.

Így aztán egy tíz–húsz autóból álló cégflotta már komolyabb méretűnek számít, olyannyira, hogy ennek értékesítését a Lajtán innen az importőr rendszerint nem engedi át a márkakereskedőnek, az ilyenkor gyakran csak a forgalomba helyezést intézi.

A következő flottakategória a nagy flotta, amely ötven-száz kocsitól több száz autóig terjedhet. Ezek a nagyvállalati autóparkok, s kivétel nélkül úgynevezett vegyes flották. Az üzletkötők, értékesítők által használt, gyakran felmatricázott autók mellett – amelyeknek gyakran nincs is állandó sofőrjük (vagyis úgynevezett kulcsos, angol nevükön poolautók), s általában alacsonyabb kategóriájúak – az alkalmazotti beosztási szintektől függően többféle kategória és márka alkotja a cégparkot.


Flottakedvezmények (Oldaltörés)


© Stiller Ákos
Az autókereskedők nem feltétlenül tartják magukat az „öt autó a flotta” elvéhez, némelyikük akár egyetlen járműre is ad flottakedvezményt. (Néhány éve még előfordult, hogy magánvásárlóknak szóló akcióban olcsóbban lehetett megvásárolni egy autót, mint flottakedvezménnyel, ma viszont már a félmillió forintnál nagyobb árengedményt kínáló magánvásárlói akcióknál is jár legalább jelképes, 1-2 százalék kedvezmény a „flottavásárlóknak”.) Flottavásárlónak minősülhet egy cég akkor is, ha korábban már vásárolt ugyanannál a forgalmazónál, vagy van már legalább két cégautója (mindegy, kinél vette). Keretszerződéssel is „flottássá” válhat egy cég, ha például csak egy autót vesz ugyan, de a keretszerződésben többnek a vásárlására kötelezi el magát.

Ha egy cég legalább öt autót vásárol egyszerre, számíthat rá, hogy nemcsak a kereskedő által a céges vevőknek adott flottakedvezményt kapja meg, hanem ezen felül még a magyarországi importőr flottakedvezményét is. Általában annál nagyobb engedmény érhető el, minél nagyobb egy flotta, mivel az elérhető kedvezmény egyebek között attól is függ, mekkorák a vásárolt autók, hányat vásárolnak egyszerre, illetve rendszeresen, milyen felszereltségeket kérnek, de attól is, hogy a vevő korábban vásárolt-e már a kereskedőnél autót, van-e már céges autója, s ha igen, milyen kategóriájú.

A hazai gyakorlatban a közepes, tíz–húsz autós flottáknál is előfordul már – ami a nagyoknál szinte kizárólagos –, hogy a kereskedő a kedvezményt nem bontja le autókra, hanem az egészre egyben ad árajánlatot. Erre akkor is van példa, amikor a közepes park vegyes, s nemcsak azért, mert több márkából áll, hanem azért is, mert például az autók zömét a beosztottak használják majd, egy-két jobb modell megy a középvezetőknek, egy presztízsjármű pedig a cégvezetőnek. A nagy flotta kategóriában a kedvezmény elérheti a listaár 20–30 százalékát is. Ennek java részét legtöbbször már nem az importőr finanszírozza, hanem maga az autógyár.

Nagy flottákra, ritkábban a közepesekre is a versenyszféra szereplői  és az erre kötelezett állami vásárlók tendert írnak ki, a beszerzést követően pedig a közepes, legfeljebb két tucat autóból álló flották kezelését is egyre többen külső cégre bízzák. Az állami szférában az azóta már a rendőrségbe olvadt határőrségé volt az utolsó látványos, több száz autós beszerzés a schengeni alapból.

Vegyük vagy béreljük? (Oldaltörés)



A járműveket egyre gyakrabban már nem megvásárolják, hanem autókölcsönzőtől bérlik, ebben a tekintetben némileg igazodva a nyugat-európai tendenciákhoz. A Firmenauto német szaklap 2007. áprilisi összeállítása szerint Európában az egyre drágább autók flottaköltségeinek mintegy 40 százaléka a használati érték csökkenése, ennek csak fele-harmada az üzemanyag-, a biztosítási, illetve a szerviz- és a hitelköltségek aránya. Magyarországon ugyancsak 2007-ben ehhez közelítő arányokat hozott ki a Budapest Bankcsoport Autópark-kezelő is, annyi különbséggel, hogy itt az üzemanyagköltség és az adó nagyobb arányú tétel, mint Európa nyugati felében, ennek következtében az autó használati értékének csökkenéséből adódó árveszteség hányada kisebb.

A vételár, illetve a más költségelemek megítélése egyébként némileg attól is függ, mekkora méretű a cég flottája (GfK Hungária 2006). A kis flottás érzékenyebb a vételárra, mint a közepes és a nagy flotta tulajdonosa. A nagyokat a fogyasztás és az egy kilométerre eső költség sokkal inkább befolyásolja abban, miként állítják össze a flottájukat, mint a többieket. Érthető okokból mindhárom cégcsoport legkevésbé a flottaautó várható maradványértékét vizsgálja a flottadöntés előtt, hiszen az autó használati értékének mérséklődésére van a legkevesebb ráhatásuk.

A flottapiac szereplői elsősorban nagy cégek, kormányzati szervek, szervezetek – a meglehetősen nagyszámú hazai kis- és középvállalkozás zömének legfeljebb kisméretű flottára futja –, a másik oldalon pedig a lízingcégek, az autókölcsönzők. A GfK Hungária 2007-es flottafelméréséből arra lehet következtetni, hogy ez a jövőben is így marad. A GfK-adatok szerint 2008-ban a megkérdezett társaságoknak mindössze 3 százaléka akar befektetni abba, hogy flottáját kezelésbe adja. Cégautót a cégeknek átlagosan csaknem a 20 százaléka szándékozik venni, de a flottakezelési beruházási hajlandóság csak az 1,5 milliárd forint árbevétel fölötti cégeknél ér el nagyjából 10 százalékot.

A flottaszándékokat illetően egyebekben nincs nagy különbség sem ágazatok, sem a területi elhelyezkedés szerint. Igaz, Budapesten a cégek nagyobb hányada akar flottakezelésre költeni, mint az ország többi részében, de nem sokkal maradnak el a fővárosiaktól a 10 ezer lelkesnél kisebb településeken működők sem. Az ipari és agrárcégek kevésbé favorizálják a flottakezelési beruházást – náluk kétszer-háromszor nagyobb arányban hajlandóak erre a szolgáltatásban és a kereskedelemben működők –, ezt nemcsak 2008-as szándékaik mutatják, hanem alacsony, összesen 30 százalék alatti flottapiaci részesedésük is erre utal.

További részletek a HVG Cégautó 2008 különszámban. Keresse az újságosoknál!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Autó

Hogyan vezessünk Európában? – bírságok, szabályok

Ahány ország, annyi szokás. Ez az igazság természetesen a külföldi nyaralásokra is vonatkozik. Mielőtt autóval útnak indulna, nem árt, ha utánanéz annak, az adott országban milyen közlekedési szabályok vannak érvényben.

hvg.hu Autó

Milyen cégautót kaphatunk 8 millió forintért?

A flottákat fenntartó cégek 3-4 évente felteszik a kérdést, milyen autókat vegyenek a beosztottaknak és a vezetőknek? Háromrészes sorozatunkban a magyar autópiac kínálatából tallózunk különféle szempontok szerint. A 4, 6 és 8 milliós cégautókat térképezzük fel. Kezdjük a vezetői autókkal: mit kapunk 8 millióért?

hvg.hu Autó

Milyen autóval járnak a miniszterek?

A kormány évi 200-250 millió forint megtakarítást remél attól, hogy a minisztériumi autóparkokat 2006-ban összevonta, s kezelését egy szervezetre, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságra bízta. 2007-ben 840 millió forintba kerültek az állami autók, ebből 39 milliót bérelt járművekre és taxira költöttek.

hvg.hu Autó

Kik és miért kapnak Magyarországon cégautót?

A cégautó szerepe Magyarországon – akárcsak Európának ezen a felén általában – kicsit más, mint a Lajtán túl: a cégek és a munkavállalók itt egyaránt valamivel többet akarnak kifacsarni belőle, s némileg másként is kezelik, mint ott.

Ilyen furcsa lámpákkal jöhet a megújult BMW X7

Ilyen furcsa lámpákkal jöhet a megújult BMW X7

Brüsszel 72,5 milliárd forintot küld Magyarországnak kedden

Brüsszel 72,5 milliárd forintot küld Magyarországnak kedden

Karácsony a Tiborcz-perben: Emblematikus figurát kerestem az új adónem elnevezéséhez

Karácsony a Tiborcz-perben: Emblematikus figurát kerestem az új adónem elnevezéséhez