Egy 2009-ben elbírált beadvány szerint például a munkáltató GPS-t szereltetett a kötetlen munkaidejű munkavállalók cégautójába is, amelyet azok akár szabadidejükben is használhatnak. Jóri András adatvédelmi biztos 2009. februárban állásfoglalásában leszögezi – összhangban a korábbi ombudsmani ajánlásokkal, lásd keretes írásunkban –, hogy a munkáltató csak akkor követheti műholdas helymeghatározó eszközzel, vagyis GPS-szel a tulajdonában vagy bérleményében lévő gépkocsi mozgását, ha ahhoz megkapta a járművel közlekedő munkavállalója önkéntes és tájékozott hozzájárulását.

Ombudsman a munkahelyi megfigyelésről

A munkáltató változó munkahely, vagyis tipikusan gépjárművek esetében logisztikai célból ellenőrizheti a gépjármű tartózkodási helyét, vizsgálni kell azonban, hogy az ellenőrzés „a szükségesség és arányosság követelményének megfelelő jogkorlátozást eredményez-e” – szögezi le az adatvédelmi ombudsman 2006. évi jelentése, amelyben az ezzel összefüggő 68/A/2006, 559/A/2006, 1496/A/2006, 1664/A/2006, 1767/A/2006 ajánlásaira támaszkodik. E szerint csak akkor lehet a munkavállalót GPS-szel vagy más nyomkövetővel nyomon követni, „ha az a munkakörből fakadóan valóban szükséges, és az ellenőrzés más, enyhébb jogkorlátozást eredményező módon nem valósítható meg”.     Az ombudsman tehát mindenképpen a munkavállaló jogai korlátozásának tekinti a GPS-es ellenőrzést, s ezzel összefüggésben kijelenti, hogy „a munkáltató ellenőrzési jogköre tehát nem lehet azonos a munkavállaló megfigyelésével”, továbbá „a »készletre«, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes”. Munkaidőn kívül a cégnek nem áll jogában ellenőrizni a munkavállalója tartózkodási helyét, a jelentés megfogalmazásában ehhez „a munkáltatónak sem törvényi jogalapja, sem megfelelő célja nincs, ezért az ilyen jellegű adatkezelés jogellenes”.     Mindemellett a munkavállalónak tudnia is kell arról – és bele is kell egyeznie abba –, hogy ellenőrzik. Egy egyébként flottakövető szolgáltatást is nyújtó távközlési szolgáltató begyűjtötte és tárolta a dolgozók telefonjainak földrajzi helyzetére vonatkozó információkat – „állítólag tesztelési célból”, jegyzi meg az ombudsmani jelentés –, mégpedig titokban, a munkavállalók tudta nélkül (az adatgyűjtésre véletlenül derült fény egy munkaügyi perben). Az érintett munkavállalók személyiségi jogi pert indítottak a munkáltató ellen, s azt a bíróság – a biztos 920/K/2006 állásfoglalásához hasonló indoklású ítéletében – el is marasztalta

A nyomkövető flottamenedzsment-rendszerek – legalábbis technikailag – azonban lehetőséget kínálnak arra is, hogy a nyomon követés ne személyre, hanem cégtevékenységre irányuljon. Olyan szolgáltatáshoz és berendezéshez is hozzájuthat ugyanis a megrendelő, amellyel az autó hivatalos, céges használata elkülöníthető annak magánhasználatától, vagyis csak a cégen múlik, hogy például a magánutakat ne regisztrálja, illetve ne tartsa nyilván, csak a munkafutást. A követési rendszerek ugyanis ma már lényegesen többet nyújtanak, mint egyszerű helymeghatározást. A céges vagy flottaautók és szállítmányuk útjának legapróbb mozzanatairól is értesülhet a cégvezető, ha úgynevezett GPS-pozicionáló készüléket szereltet a cég gépkocsijainak műszerfalába.

A munkaautóparkkal rendelkező vállalatok a GPS-nyomkövetőt a legritkább esetben kapcsolják össze navigációs berendezéssel, mint ugyanis néhányuknál megtudtuk, a tájékozódási képesség, a városismeret alapfeltétel azoknál a munkatársaiknál, akiknek a cégautó a munkaeszközük. Ugyanez persze nem vonatkozik a státusautókra, ahol a presztízs az egyik fő szempont: a Bosch pár státusautójába például bekerült a cégcsoportba tartozó Blaupunkt egy-egy készüléke.



A telematikai, vagyis a távközlés-informatikai szolgáltatók alapjában kétféle szolgáltatást nyújtanak. A GPS-alapeszközt jobbára azok a vállalkozások használják, amelyek a költségeik lefaragásában érdekeltek, összetettebb szolgáltatásokat fuvar- és flottaszervezés indokolhat.  A legegyszerűbb szolgáltatáscsomagokkal csupán a megtett kilométerek száma rögzíthető, ami alapján kitölthető a menetlevél, elkészíthető a munkaidő-elszámolás, a kilométeradatokból és a benzinkútnál végzett tankolásokból kiszámíthatók a fogyasztási adatok. Egy kategóriával feljebb már az üzemanyagszint figyelését is elektronika végzi, a megbízó távolról ellenőrizheti a hűtőkamionok rakterének hőmérsékletét, a diszpécserközpont – a rendszer által automatikusan küldött figyelmeztető sms-ből – időben értesülhet a jármű műszaki hibájáról. Egyes rendszerek képesek észlelni, ha a sofőr megbontja a műszerfalat – például hogy leárnyékolhassa a GPS-adót vagy blokkolhassa a GPRS-adást –, s szintén sms-ben figyelmeztetik a diszpécserközpontot.

Az adót alapesetben a műszerfal alá vagy a motortérbe helyezik el. A készlet része egy GPRS-alapú adattovábbításra alkalmas modem, illetve az ahhoz tartozó SIM-kártya. Az adatokat ezek továbbítják a központba, a flottakezelőhöz. Az a számítógépén megjelenítheti, hogy melyik gépjármű éppen hol jár, hány kilométert tett meg, mekkora átlagfogyasztással.

A BAT Hungarynél például még ez sincs, mivel 220 területi képviselője 30 ezer üzletet látogat ugyan rendszeresen az országban, ám rendszerint ugyanazt az útvonalat kell végigjárniuk. „A cigarettát árusító boltok koordinátáit GPS-plottinggal, vagyis pozicionálással rögzítjük, esetleg digitális térképeken jelöljük be őket – magyarázza a rendszerüket Magyari Sándor értékesítési vezető a HVG Cégautó 2009 különszámban. – A flottaszervező szoftverrel ezután követelményeket rendelünk a boltokhoz, az átlagos forgalomtól a termékválasztékon át a nyitvatartási időig. Ennek alapján a program összeállítja a kiszállítandó termékek ideális kombinációját és az aznap meglátogatandó boltokhoz ajánlott útvonalat.”

© Autómenedzser

A flottakövetés a munkatársak és az áru biztonságát szolgálja, nem az a célja, hogy rajtakapjuk a munkavállalót – hangsúlyozza a dohánygyári vezető. Mint kifejtette, náluk a saleseket ellenőrző területi vezetők észlelik ugyan a magánhasználatot – például egy-egy indokolatlan kitérőt –, s ezt jelentik is, de „arra még nem volt példa, hogy ezért valakinek figyelmeztetést adtunk volna”. Arra viszont már volt, tette hozzá, hogy a GPS-koordináták alapján bukkantak rá egy balesetet szenvedett területi képviselőre.

A több mint 7 ezer hazai flottaautó útját követő iFleet rendszer üzemeltetője szerint a felhasználók két csoportra oszthatók. A kisebb vállalatok csak beszereltetik a nyomkövetőt, s megvásárolják a szoftvert, hogy azt aztán maguk kezeljék. A nagyobb flottával rendelkező cégek rendszeres tanácsadásra és adatelemzésre is igényt tartanak, például a közműszolgáltatók, amelyek szinte kivétel nélkül bevezették a nyomkövető flottafelügyeletet. A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat így pontról pontra követheti a munkagépei, hókotrói által bejárt utat, s azt is ellenőrizheti, be volt-e kapcsolva a sószóró berendezés, amikor kellett volna.

A gépkocsiba szerelt berendezés, ha kell, hónapokig is megőrzi az adatokat. Ez azért is hasznos – magyarázza Farkas György a különszámban az adatátviteli rendszerekkel, műholdas gépjárműkövetéssel foglalkozó iCell ügyvezetője –, mert a magas külföldi roamingtarifák miatt a cégek az országhatáron leállítják a GPRS-adatküldést. A külföldön megtett út adatai tehát akkor válnak hozzáférhetővé, ha a gépjármű újra az országba lépett.

Szakemberek szerint a jövő az FMS, vagyis Fleet Management System szabványé. Ennek a lelke az FMS Gateway elnevezésű csatlakozó, avagy interfész, amely észleli és feldolgozza a fedélzeti komputer minden adatát. Egyelőre csak kamionflottáknál terjedt el, a nagyobb haszongépjármű-gyártók kezdték el ugyanis beépíteni (a MAN és a Volvo például saját flottamenedzsment-programot fejlesztett ki). Az FMS révén nemcsak, mondjuk, a hűtővíz-hőmérséklet ellenőrizhető a központból, hanem a program kezelőberendezésével ellátott fedélzeti komputeren keresztül az egyes járművek is képesek kommunikálni egymással.
 
További részletek a HVG Cégautó 2009 különszámban. Kapható az újságosoknál és megrendelhető a kiadótól.