Az Audi a prémium kategóriában szeretné kivívni a legtakarékosabb gyártó címet. A Q7, az A6, az A4 (clean diesel) és az A3 is kapható takarékos változatban, amelynek a megnevezése TDI e. A clean diesel változatok AdBlue adalékkal csökkentik a nitrogénoxid-kibocsátást, a kompakt méretei miatt az A3-nak nincs szüksége külső segítségre. A varázstechnika része a hosszabb váltóáttételezés (a 3., 4., és az 5. fokozat áttétele hosszabb, mint az előző változatoké, így azonos sebességgel kisebb fordulatszámmal lehet haladni), az aerodinamika (lejjebb ültetetett karosszéria, burkolt padlólemez), start-stop rendszer, fékezési energia visszanyerése, alacsony gördülései ellenállású abroncsok, hővédő üvegezés. A recept eredménye 105 lóerő, 3,8 literes átlagfogyasztás és 99 grammos szén-dioxid-kibocsátás. A tesztelt ötajtós modell 3 grammal több szennyező gázt ereget a levegőbe, mint a háromajtós és egy decivel nagyobb az étvágya.

am

Több fogyasztási teszten bizonyított már az autó, a tavalyi Audi Efficiency Challenge versenyen Norvégiából Olaszországba 4200 kilométer alatt 3,3 literes átlagfogyasztást mértek a kompakt autóval. Nem rendeltem alá mindent a fogyasztás optimalizálásának, dugóban ültem a Hungárián, 110-zel száguldoztam a nullás új szakaszán és bátran előztem országúton. De még így is meglepett az eredmény. Az autót előttünk használók – a fedélzeti számítógép memóriája szerint – 6,2 literes átlagfogyasztást értek el. Ezt könnyű volt javítani, az ötliteres adatot céloztam meg. A számítógép szerint a legjobb napi átlag 4,4 volt, heti átlagban 5,1 literes fogyasztással zártam a tesztet.  Tankolásnál tovább javult a helyzet: a 334 kilométeres út során 15,3 liter gázolajat tankoltam, így 4,58 literre jött ki az átlagfogyasztás.

Az Audinál a gépkocsik hatékony és gazdaságos működését már a nyolcvanas évek elejétől prioritásként kezelik. 1982-ben az Audi megalkotta az akkori idők legkisebb légellenállású karosszériáját, a szivar 100-as modellt. Ennek az alaktényezője (cw-értéke) 0,30 volt, és nagyban hozzásegítette az autót a kis fogyasztáshoz. A 80-a években más technikákat is bevezetett az Audi, mégpedig a hosszú áttételű sebességváltót és a futó modellek aerodinamikájának javítását. Akkor ilyen autókkal nem lehetett átütő sikert elérni, a piac még nem érett meg ezekre a megoldásokra. Pedig hatékonyságát igazolja, hogy 1989-ben egy 100-as Audival a Hockenheimringen 4184 kilométert tettek meg egy tank gázolajjal több, mint 60 kilométer/óra átlagsebességgel, ami 1,7 liter/100 kilométer fogyasztásnak felelt meg.

Az eddig csak elektromos járművekben, majd rövid ideig a Forma-1-ben alkalmazott fékezési energia-visszanyerést (rekuperáció) az Audikban is viszontlátjuk. Ennek a lényege az, hogy lassításnál az autó áramtermelő egységét, a generátort használják a lassításnál keletkező energia egy részének visszanyerésére, majd ezt tárolják a gépkocsi akkumulátorában. Gyorsításnál pedig nem terhelik a generátort, mert a lassításkor felhalmozott energiából ilyenkor az akku ellátja a fogyasztókat.

Nem új elvekre épül a stop-start berendezés, aminek lényege, hogy a belsőégésű motor csak addig működjön, amíg feltétlenül szükség van rá. Vagyis, ha megállunk a piros lámpánál és üresbe kapcsoljuk a váltót, már le is áll a motor. Ha el akarunk indulni, a tengelykapcsoló pedál benyomására azonnal indul, és mire rálépünk a gázpedálra, már ereje teljében gyorsítja az autót. Van, akinek rémisztő és misztikus a motor leállása, majd újraindulása. Aki nem boldogul vele, kikapcsolhajta a műszerfalon lévő gombbal.

am

Az elv egyszerű, de megvalósítása korántsem az. Ugyanis a motor leállítása után is működnie kell néhány segédberendezésnek az autóban, ezeket tehát más módon kell meghajtani. A kormányszervó is leáll, így nehéz lenne tekergetni, ezért automatikusan újraindul a motor a tekerésre. Ugyancsak elindul a motor gurulásnál is. Az elektronikus rögzítőfék nem old ki automatikusan, cserébe az elindulásnál dombsegét tartja meg az autót egy-két másodpercig.

Egyre több modellben segíti a környezettudatos vezetést a sebességfokozati kapcsolásjelző a műszerfalon. Ez figyelmezteti az autóst arra, mi lenne az adott helyzetben az optimális sebességfokozat, amiben a takarékosság érdekében haladnia kellene. A figyelmeztetés diszkrét. A váltó ötfokozatú, a hatodik sebesség autópályán hiányzott.

Az 1598 köbcentiméteres, négyhengeres TDI-erőforrás az A3 orrában 4400 percenkénti fordulatszámnál 77 kW (105 LE) teljesítményt produkál, s az 1500 és 2500 percenkénti fordulat közötti tartományon folyamatosan 250 newtonméter forgatónyomaték jelenik meg főtengelyén. 11,7 másodperc alatt gyorsul fel 100 kilométer/órára, csúcssebessége 194 kilométer/óra. 100 kilométer/órás sebességnél ötödikben 1500-as fordulaton forog a főtengely, de 130-nál sem megy följebb 2200-nál a mutató.

Futóműve tökéletesen csillapítja az úthibákat, a ballonos 15-ös Michelin gumik segítenek ebben. Mint kés a vajban, úgy halad az autó, függetlenül a burkolat minőségétől. Az ültetett futómű révén, a magas gumik ellenére, stabil az autó kanyarban és nagy tempónál is. Jó volt vezetni, otthonos érzés lett úrrá rajtam. Használata, kapcsolói egyszerűek, a tesztautó az ára dacára nem volt túlextrázva, a lassú, egyenletes haladáshoz szükség lett volna tempomatra. Óvatos gázpedál használattal 1300-1400 kilométeres hatótáv valósnak tűnik. A 3,9 literes átlagfogyasztás elérhetetlen, hétköznapi használatban az általam mért 4,58 is csodaszámba megy, az importőr szerint ilyen alacsonyt még nem mértek.

Az ötajtós dízel Audi A3 nagyon drága, 6,944 millió forint az alap, extrákkal a tesztautó ára 7,5 millióra hízott (fény- és esőszenzor, fényezés, tolatóradar, fűthető első ülések, gyári rádió, ködfényszóró stb.). Drágasága ellenére kifejezetten ajánlott autó az Audi A3. A kompaktosztályban, azaz a VW Golf kategóriájában ez a csúcs. Minősége, vezetése, kényelme különleges, aki ilyent akar, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az ötajtós változatban hátul is el lehet férni, csomagtartója átlagos. Tároló rekeszek, pohártartók vannak.

Műszaki adatok és képek az Autómenedzser.hu autós portálon.