Mire jó a téli szélvédő mosó, ha ráfagy az első métereken a kocsi szélvédőjére? Sokan panaszkodnak, hogy hiába használnak -30 fokig jó ablakmosót azonnal ráfagy az üvegre, amikor elindulnak. A folyamat azért következik be, mert az ablakmosóban lévő alkohol gyorsan elpárolog. A téli mosófolyadékok fontos jellemzője egy speciális adalék, amellyel ez a párolgási hajlamot tudják csökkenteni. Ez az, ami téli ablakmosó és ablakmosó közt különbséget tesz.

A modernebb folyadékok vékony filmet képeznek az üvegen, így hosszabb ideig tiszta marad az üveg, amellett, hogy víztaszító illetve a szennyeződést taszító anyagok vannak bennük. Ennek két fontos következménye van: az első, hogy kevésbé jegesedik az ablak, a másik pedig, hogy kevesebb folyadékkal tudjuk megtisztítani.
A helyzetet sokszor az is rontja, hogy éppen a folyadékszóró végén párolog el gyorsan az alkohol, így jégdugó keletkezik, ami miatt nem is fogjuk tudni használni. A meleg vizes locsolás se sokat segít ilyenkor ráadásul még a szélvédő is megrepedhet. Ennek ellenére nem érdemes az ablaktörlőt jégkaparóként használni, csak azt érjük el vele, hogy gyorsan cserélhetjük azt is.

Havazás

MTI / Földi Imre

Télen a motorban lévő hűtőfolyadék is sűrűbb lehet, vagy akár meg is fagyhat. Erre egyébként a motorokban van egy fagydugó, aminek az volna a feladata, hogy ilyenkor a tágulás miatt kioldjon, hogy nehogy kárt okozzon a hideg. Ezek főleg régebbi motorokban alaposan be lehetnek rozsdásodva, így érdemes inkább óvatosnak lenni.

Ilyenkor télen a benzinkutak sem ugyanazt az üzemanyagot árusítják, a dízel például gyorsabban dermed, ezért van úgynevezett téli dízel is amelyre már októbertől átállnak a kutak. Érdemes tudni, hogy a nyári gázolajból nem lehet télit csinálni, ezt már korábban kell máshogy adalékolni.

Egy kicsit kitérve a téli gumikra is, folyamatos a téli gumikkal kapcsolatos szkepszis. Régen senki nem járt télivel, mégis minden jobb volt. Pont az a lényeg, hogy nagyjából ugyanazok voltak féktávok. Még jó téli gumival is 2-2,5-szeresére nő a havas úton a féktávolság ahhoz képest, amit a száraz nyári aszfalton tapasztalhatunk. Jeges úton nem ritka a 100-110 méter fölötti féktávolság sem 45-50 kilométer/órától.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy egy karambol esetén a rendőrség és a kárszakértő is annak fényében állapítja majd meg a felelősséget, amit a törvény előírt. Ugyan hazánkban nem kötelező a téli gumi használata, az azonban igen hogy a közlekedés feltételeinek megfelelően felkészített járművel vehetünk csak részt a forgalomban. Így, ha nyári gumival felszerelt autóval télen, bizonyíthatóan a megnövekedett féktáv miatt leszünk egy baleset részesei, akkor a biztosító bizony a felelősséget a javunkra fogja megítélni. Mindenesetre itt egy igen meggyőző videó arról, hogy milyen előnyökkel jár egy ESP-vel felszerelt autó irányítása havon, szemben egy kikapcsolt menet stabilizátorral szemben.

Ha nem indul az autó, a bikázás segíthet. Ügyeljen a helyes sorrendre: elsőként a pozitív sarkokat kösse össze a piros kábellel. Majd a fekete földkábelt kapcsolja rá az indító jármű akkumulátorának negatív pólusára, aztán illessze a kábel végét a lerobbant autó fémrészéhez (test). A kábelek semmilyen más alkatrészhez ne érjenek, sőt az autóknak sem szabad érintkezniük. Indítsák be a segélyautót, és folyamatos közepes gázadás mellett próbálkozzanak a másik indításával. Miután jár, kapcsoljunk be egy nagyobb fogyasztót, például a fűtést (soha ne a lámpákat). Ezután eltávolíthatjuk a bikakábelt. Először a pirosat.

Legyen nálunk kesztyű, egy fólia, amire térdelhetünk, hogy ne ázzon át a ruhánk, és egy fóliazsák, amibe a leszerelés után a koszos, havas, jeges láncokat beletehetjük, hogy ne legyen telesáros lével a csomagtartó.