Akárcsak Magyarországon, Nagy-Britanniában is merész lépésekre kényszerül a kormányzat az oktatás területén. Amíg azonban nálunk az erkölcstan mellett a stadionépítések és a lovasoktatás hivatottak az ifjúság felemelésére, a britek más utat járnak: lovagképzés helyett szuperszonikus rekordautót építenek állami és szponzorpénzből, és tesznek róla, hogy minden iskoláshoz eljusson a technika csodájának híre.

A Bloodhound fantáziarajza

Siemens NX / Bloodhound SSC

Amikor elkészül, a Bloodhound (Véreb) a világ leggyorsabb autója lesz. Sugárhajtóműve, amelyet rakétával is kiegészítenek, 1600 kilométeres óránkénti sebességre gyorsíthatja a hattonnás, szénszálas műanyaggal burkolt gépet, és ezzel megdöntheti a fennálló szárazföldi sebességrekordot. A rekorder ma is egy brit, Andy Green, aki most a Bloodhound projekten dolgozik a korábbi csúcstartóval, Richard Noble-lel. Az autó létrehozásánál számos új problémával kell megküzdeni, ilyen például a döbbenetes igénybevételnek kitett alumínium kerekek tesztelése, ami most szeptemberben sikerrel folytatódott a dél-afrikai tesztpályán.

Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort

A Bloodhound azonban sokkal több, mint újabb sebességrekord-kísérlet: a rakétaautó mindenekelőtt oktatási célokat szolgál. Konkrétan azt, hogy a brit fiatalok figyelmét a jövő technológiája, és legfőképp a mérnöki tudományok felé terelje. A szigetországból ugyanis, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, előbb-utóbb elfogynak a mérnökök, ami katasztrofális gazdasági következményekkel járhat.  Ezért kérte fel a brit kormány Noble-t és Greent, hogy készüljenek fel egy újabb rekordkísérletre, amelybe a lehető legjobban be lehet vonni az oktatási intézményeket. Ennek eredménye a Bloodhound – mert bár a szuperszonikus autó a jelen állás szerint 2016-ban vághat csak neki a dél-afrikai sivatagnak, az iskolákban már ma is jelen van a projekt.

A Bloodhound ugyanis nemcsak azért különleges, mert rekorddöntésre tervezték, hanem azért is, mert ez egy teljesen nyílt forráskódú fejlesztés. A tervezés és a kísérletek során összegyűlt anyagok szabadon hozzáférhetőek és felhasználhatók az egyetemi oktatásban. A projekt messze nemcsak a mérnökjelölteket célozza, hanem ötéves kortól minden gyereket – hiszen éppen az a célja, hogy minél többen válasszák a mérnöki pályát.

Az általános iskolások például papírból és lufiból készíthetnek Bloodhound-modellt, valamint vízirakétát, amely veszélytelen, de a rakétaelv megismerésére kitűnően alkalmas, ahogy a körültekintő kivitelezés elsajátítására is. A középiskolákban ennél mélyebben is megismerik a gyerekek Britannia leendő büszkeségét, rakétamodell-motorokkal kísérletezhetnek (ezek Magyarországon illegálisak), megismerhetik a rekordautó áramköreinek alapjait, és bonyolultabb sűrített levegős modellekkel versenyezhetnek. Az egyetemisták pedig már komoly kísérletekben merülhetnek el, vagy tanulmányozhatják a Bloodhound mikroszámítógépeinek szoftverét, és az Eurofighter Typhoontól kölcsönzött gázturbinát. Mindeközben természetesen rengeteget fognak számolni, önként és dalolva.

bloodhoundssc.com

Nagy-Britanniában közel 5500 iskola vesz részt a programban, a Bloodhound-team tagjai különórákat tartanak az érdeklődő gyerekeknek. Több száz önkéntes – civil mérnökök, pilóták, technikusok – vállalta, hogy segítik a Bloodhounddal foglalkozó tanárokat és tanulókat; ezeknek a „Bloodhound-nagyköveteknek” a program külön képzést kínál.

A rekorddöntés feladata kicsiben is felvillanyozza az érdeklődő gyerekeket: a Bloodhounddal összefüggő oktatási program során egy hounslowi iskola diákjai sikeresen beállították a rakétahajtású modellautók világrekordját – de a helyi, iskolai csúcsok állandó kihívást jelentenek mindenhol.

Az eltévedt lovas

A rakétaautó természetesen nem olcsó játékszer. Ráadásul – ahogy az csúcstechnológiai fejlesztéseknél megszokott – a költségek rendre nőnek, a munka pedig egyre húzódik. A Bloodhound elkészítésére eredetileg 6,6 millió fontot (2,3 milliárd forint) szántak, míg a jelenlegi becslés szerint ennek csaknem a háromszorosába is kerülhet a dolog a oktatási programokkal együtt, elérve így például a szombathelyi Haladás-stadion árának felét. Ezt a pénzt a projekt magánadományokból és vállalatok támogatásából gyűjtötte össze, a brit kormány csak az oktatáshoz kapcsolódó költségekbe szállt be. Az összekalapozott pénz azonban kevésnek bizonyult, így idén júliusban végül mégis megérkezett az állami támogatás: David Willets, a felsőoktatásért és tudományért felelős miniszter a bristoli projektközpont nyári megnyitásán jelentette be, hogy a ceruza formájú rekorder megszületéséhez egymillió fonttal (360 millió forint) járul hozzá az adófizetők pénzéből. Willets az ünnepségen úgy fogalmazott, "a Bloodhound sikerét nemcsak mérföld per órában mérjük, hanem azzal, hogyan inspirálja a jövő nemzedékeket."

Magyarországon az Út a tudományhoz program szolgál arra, hogy a természettudományos érdeklődésű középiskolás tanulók bekapcsolódhassanak a kutatóintézmények tevékenységébe. Ehhez 2012-ben 25 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre. 2013-ban azonban már problémák mutatkoznak a folyósításban: a Népszava információja szerint a zárolások miatt több iskola nem kapta meg az elnyert, néhány százezer forintos összeget, noha az elszámolást már júniusban bekérték ezekről. Az Emberi Erőforrás Minisztériuma egyelőre nem adott tájékoztatást az elmaradt támogatásokról. Folyamatban van viszont a Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében a Szilvásváradi Lovasközpont és a budapesti Nemzeti Lovarda fejlesztése, amelyre több milliárd forint áll rendelkezésre. Igaz, a lovasoktatás sem indult el a tervezett időben, így 2013-ban a magyar gyerekek egyelőre lóháton sem kísérelhetik meg a hangsebesség elérését.