A fő ok az, hogy, a vezető nélküli járművek mindig betartják a szabályokat, s bár ez első látásra jó ötletnek tűnik, amikor fel kell hajtani a túlzsúfolt főutakra, az óvatosság és a szabálykövetés sokszor ütközéshez vezet.  A michigani Közlekedéstudományi Intézet felmérése szerint az egy járműre eső balesetek aránya az önjáróknál kétszer akkora, mint az emberi sofőrrel közlekedő autóknál, s bár ezek az ütközések leginkább csak apró koccanások, a leálló kocsik feltartják a forgalmat.

Az is igaz, hogy a baleseteket mindig az ember vezette kocsik okozzák: vagy a türelmetlen, előzni akaró gyorsan hajtó sofőrök, vagy azok, akik figyelmetlenségből szaladnak bele a határozottan fékező robotautóba. A vezető nélküli autóknak ugyanis sokkal jobbak a reakció idői, mint az embereké, és így villámgyorsan fékezik le a magukat.

A közelmúltban egyébként Kaliforniában már megtörtént az első olyan eset, amikor egy rendőr egy robotautót állított meg. Az ok az volt, hogy a jármű túl lassan – 55 kilométer helyett 35-tel – ment és ezzel akadályozta a forgalmat. A rendőr végül csak figyelmeztette a kocsiban tartózkodó két technikust, hogy veszélyes, amit az autójuk csinál.

A fejlesztők most azon gondolkodnak, hogyan csökkenthető a vezető nélküli kocsik túlzott óvatossága, és már az is felmerült, hogy a baj elkerülése érdekében beprogramozzák az apróbb szabálytalanságok elkövetésének a lehetőségét is. A Google, amely úttörő szerepet játszik a vezető nélküli autók fejlesztésében agresszívabbá kívánja tenni járműveit, azt szeretné, ha a robotkocsik vezetési stílusa jobban hasonlítana az emberekéhez. „Az kell, hogy az önjárók beleolvadjanak a forgalomba, az autóvezetés ugyanis társadalmi tevékenység” – magyarázta Dmitri Dolgov, a fejlesztőcsoport egyik vezető mérnöke.

Közben a tudósoknak erkölcsi problémákkal is foglalkozniuk kell: például azzal, hogy kit próbáljon inkább menteni egy elkerülhetetlen baleset esetén a robotkocsi: az utast, vagy a vele szembe jövő buszon ülő tucatnyi gyermeket?