Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A tolvajok Svédország vidéki útjain csapnak le, általában éjfél és hajnali 3 óra között. Leverik, szétfűrészelik, vagy autójukkal áthajtanak a szekrényeken, hogy megszerezzék azok értékes tartalmát, a csúcstechnológiás sebességmérő kamerákat – írja a New York Times. Egy rövid, szeptemberi szünet után a lopások újraindultak, és a rendőrség összesen 160 esetben nyomoz. Egy-egy kamera cseréje és a károk kijavítása több mint 22 000 dollárba (kb. 9 millió forintba) kerülhet.
A lopások motivációja rejtély. Lehet, hogy high-tech tolvajok utaznak az értékes szajréra? Vagy csak gyorshajtók, akiknek elegük lett abból, hogy a Nagy Testvér egy magányos vidéki úton is kérlelhetetlenül lecsap rájuk? Talán a legérdekesebb elmélet a helyi hírekben kering: a kamerákat drónokban használhatná Oroszország felszereléshiányos hadserege az Ukrajna elleni háborúban.
Eva Lundberg, az ország közlekedési ügynökségének, a Trafikverketnek a kamerarendszerért felelős koordinátora elmondta, hogy bárki is lopta el a sebességmérő kamerákat, augusztus végén nyolc nap alatt 70 készüléket semmisített meg Stockholm és Uppsala megyében. „Aztán egész szeptemberre leállt a dolog” – mondta, hozzátéve, hogy október közepén egy második hullám csapott le. Az oszlopokra szerelt szekrényekben vaku, radar, processzor és az értékes kamera található. „Csak a kamerát viszik el” – mondta Lundberg.
Svédország 2006-ban kezdte el telepíteni a közlekedésbiztonsági kamerákat a vidéki utak mentén, ahol a sebességkorlátozás 70 és 90 km/h között mozog. Jelenleg 2300 sebességmérő kamera működik országszerte. A gyorshajtás közben lefényképezett sofőrök postai úton kapnak büntetőcédulát.
Az elmélet, miszerint az ukrajnai háború okozhatja a lopásokat, azzal függ össze, hogy Oroszország a bénító szankciók miatt akut hiányt szenved a kritikus katonai alkatrészekből. Lars Wilderang, katonai blogger úgy vélte, hogy a szankciók arra kényszeríthetik Oroszországot, hogy kreatív megoldásokkal pótolja a katonai felszereléseiben jelentkező hiányokat, például a drónokhoz szükséges alkatrészeket. „A tolvajok nem ugyanonnan jönnek, mint a vevők” – mondta. „Nem lehet ilyen nagy, szisztematikus lopássorozatot elkövetni, hacsak nincs megrendelője a termékeknek”.
A legutóbbi bűncselekményekig a legrosszabb, amit ezek a biztonsági kamerák láttak, véletlenszerű vandalizmus volt, „valaki, aki dühös, mert kapott egy gyorshajtási bírságot” – mondta Jonas Eronen, a Mitt régió rendőrségi szóvivője, ahol három megyét is érintettek a támadások. A vandálok általában az újonnan telepített egységekre csaptak le, „vagy lefújták a lencsét, vagy felborították” – mondta. „Az elmúlt hetekben azonban valaki szisztematikusan feltörte ezeket a szekrényeket, és kifosztotta a tartalmukat, elvitte a kamerát, a többit pedig a földre dobta a tetthely közelében” – mondta.
Eronen szerint egy nemzetközi bűnszövetkezet állhat a lopások hátterében. A svéd rendőrség már régóta küzd hasonló hullámok ellen, amelyekben külföldről érkező tolvajcsapatok bizonyos típusú árucikkeket vesznek célba: hajómotorokat, katalizátorokat, GPS-egységeket, sőt még lónyergeket is. A tolvajok aztán a tárgyakat kiszállítják az országból és eladják.
A svédasztal ezeknek a bandáknak egészen mást jelent
– mondta Eronen.
A bűncselekményeket nehéz felderíteni, mert mire a rendőrség mozgósít, a tolvajok általában már továbbálltak egy másik régióba, vagy teljesen elhagyták az országot. A rendőrség azonban nem zárta ki, hogy helyi tolvajok is rajta lehetnek az ügyön – tette hozzá.
Pénteken a svéd rendőrség 160 bejelentést vizsgált ellopott sebességmérő kamerákról – írta Anna Engelbert, a hatóság sajtóreferense egy e-mailben. „Ezekkel az esetekkel kapcsolatban nem nyilatkozhatunk bővebben” – írta a folyamatban lévő nyomozás védelmére hivatkozva.
De hogy pontosan mire is használják ezeket a kamerákat, az megakasztotta a Trafikverketet és a rendőrséget is. A Svédországban használt egyedi Nikon kamerák 15 méter távolságból fényképezik a sofőrt és a rendszámtáblát. Lundberg elmondta, hogy minden más távolságban az objektív nem lesz fókuszban: „A beszállítónk szerint ezt nem lehet beállítani. Legalábbis nem könnyen”.
