Az autó abroncsaira sokan csak akkor figyelnek fel, amikor már látványosan elkopott a futófelület, pedig nemcsak a profilmélység, hanem a kopás módja is sokat elárulhat. A Magyar Gumiabroncs Szövetség szerint az egyenetlen kopás helytelen abroncsnyomásra, futóműproblémára, kiegyensúlyozatlanságra vagy akár a felfüggesztés hibájára is utalhat.
A gumi természetesen minden megtett kilométerrel kopik. Ennek ütemét az autó tömege és teljesítménye, a vezetési stílus, az útburkolat és az abroncsnyomás is befolyásolja. Figyelmeztető jel lehet azonban, ha ugyanannak az abroncsnak az egyik része látványosan gyorsabban fogy, vagy szabálytalan mélyedések, lépcsők és hullámok jelennek meg rajta.
Ha a futófelület két széle erősebben kopik, miközben középen több mintázat marad, annak gyakori oka a tartósan alacsony abroncsnyomás. Ilyenkor a gumi jobban deformálódik, a vállrészek nagyobb terhelést kapnak, ami az abroncs élettartamát rövidítheti és a fogyasztást is növelheti.
Ha éppen ellenkezőleg, a futófelület közepe kopik gyorsabban, elsőként szintén a nyomást érdemes ellenőrizni. A túl magas nyomás hozzájárulhat a középső rész fokozott kopásához, bár nagy nyomatékú autóknál vagy gyakori intenzív gyorsításnál más oka is lehet a jelenségnek.
Árulkodóbb, ha csak az abroncs belső vagy külső széle kopik erősen. Ilyenkor gyakran a futómű geometriája nincs rendben. Egy nagyobb kátyú vagy erős padkázás is megváltoztathatja a kerék beállítását úgy, hogy vezetés közben eleinte semmi különös nem érezhető. Különösen a belső vállat érdemes ellenőrizni, mert annak kopása kívülről nehezen észrevehető.
A kopás formája is árulkodó
Ha a futófelület egyik irányban simábbnak, a másikban érdesebbnek, fűrészfogasnak érződik, az például a kerekek nem megfelelő össze- vagy széttartására utalhat. Ezt sokszor a megnövekedett gördülési zaj is jelzi.
Komolyabb figyelmeztetés, ha egymást követő mélyedések, hullámok vagy úgynevezett kagylós kopás jelenik meg. Ennek hátterében kiegyensúlyozatlan kerék, kopott futóműalkatrész vagy hibás lengéscsillapító is állhat. A problémát vibráció vagy megváltozott gördülési zaj is kísérheti.
Ha az abroncs kerületének csak egy rövid szakasza kopott laposra, azt például blokkoló kerékkel végrehajtott erős fékezés okozhatja. Hosszabb ideig álló autónál átmeneti deformáció is kialakulhat, amely indulás után vibrációt okozhat. Ha a rázás az abroncs felmelegedése után sem szűnik meg, érdemes ellenőriztetni a kereket.
Az sem feltétlenül jelent hibát, ha az első és hátsó abroncsok különböző ütemben kopnak. A hajtás módja, az autó tömegeloszlása és teljesítménye miatt eltérő terhelést kaphatnak. Figyelmeztetőbb, ha ugyanazon a tengelyen a jobb és bal oldali abroncs állapota tér el jelentősen.
A legjellemzőbb kopási mintázatok
HVG - Motor World alapján
A kopáskép ugyanakkor csak tünet, nem diagnózis: ugyanazt az elváltozást több különböző probléma is okozhatja. Érdemes szakemberhez fordulni, ha az autó félrehúz, ráz a kormány vagy a karosszéria, megváltozik a gördülési zaj, rendszeresen csökken valamelyik abroncs nyomása, vagy rövid idő alatt jelentős egyenetlen kopás jelenik meg. A dudor, mély vágás vagy más komoly oldalfalsérülés szintén mielőbbi ellenőrzést igényel.
A Magyar Gumiabroncs Szövetség azt javasolja, hogy legalább havonta egyszer ellenőrizzük az abroncsok nyomását, és időről időre nézzük át a futófelületet is. Kátyúba hajtás vagy erősebb padkázás után különösen érdemes figyelni az esetleges rendellenességekre.
Az abroncs kopását nem lehet elkerülni, de nem mindegy, hogyan kopik. A szokatlan kopáskép időben jelezhet egy egyszerűen orvosolható beállítási hibát, de akár komolyabb műszaki problémára is felhívhatja a figyelmet.
