Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.
A legfelsőbb bíróság elnöke szerint aggályos, hogy a Magyar Bírói Egyesület és a kormány korábban stratégiai megállapodást kötött. Ez számos kérdést felvet, amely alkalmas arra, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat megingassa - mondta Baka András az InfoRádiónak.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint az igazságszolgáltatási reform részét képező sarkalatos törvényekre vonatkozó javaslatok korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat adnak a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe.
Áder János "az egyik kezén meg sem tudja számolni, hányszor beszélt bírákkal", és magával Baka Andrással is az igazságügyi koncepcióról. Az igazságügyi koncepció kidolgozója erről az m1-nek beszélt.
Nem lassúak a bíróságok, a gazdasági és polgári perekben a magyar törvényszékek gyorsabbak még a svédországiaknál is. Viszont az igazgatás központosítása és tologatása nem segít a magyar bíróságok évtizedes, évszázados bajain, különösen akkor nem, ha egy teljesen kontrollálatlan, ellensúlyok nélküli hivatal kerül a bírói önkormányzat helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem kérte ki a bírósági testületek véleményét az új törvény megalkotásakor, miközben az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot megkérdezték. Interjú Baka Andrással.
Az igazságszolgáltatásban dolgozó bírák is az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) működése ellen foglaltak állást, helyette országos hatáskörű hivatal felállítását javasolják - írta keddi számában a Magyar Hírlap a Magyar Bírói Egyesületnek (MBE) a lap birtokába került összefoglalójára hivatkozva.
Visszautasítja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), hogy a kritika szabadságán túl, pusztán a bírói döntéssel való egyet nem értése miatt bárki is megkérdőjelezze a magyarországi bírák és bíróságok függetlenségét vagy törvényes működésüket.
Áder János koncepciója szerint az igazgatás feladatainak többségét egy bírói hivatal látná el, amelynek élére a parlament által választott bíró kerülne. Ez a hivatal döntene a bíróságok költségvetéséről, illetve a szervezés részletkérdéseiről. Felette a kormány igazságügyi tárcája állna, amely segítené a hivatal működését.
A választási törvény részleteit érintve a határon túliak és a magyarországi kisebbségek szavazása a vita tárgya, de az igazságügyi reform is szóva kerül hétvégén, a Fidesz-elnökség ülésén a Magyar Hírlap szerint.
Pótlólagos állami segítségre van szükség az új bírósági eljárásokról szóló törvény végrehajtásához - olvasható az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) keddi üléséről készített összefoglalóban.
A fideszes Lázár János és Varga István múlt pénteken olyan törvényjavaslatot terjesztett be, amelynek értelmében a megüresedő vagy már megüresedett bírósági vezetői tisztségek betöltését 2012. január 1-jéig, azaz az új alaptörvény hatályba lépéséig megtiltanák.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerint a bírák idő előtti nyugdíjazása következtében önmagában a létszám pótlása több hónapot, de akár egy évet is igénybe vehet.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke az MTV-ben beszélt az OIT körüli kérdésekről, a bírók nyugdíjazásáról és az ehhez kapcsolódó alkotmányos aggályokról is.
Kiírta a pályázatot a Fővárosi Bíróság (FB) elnöki tisztségére Baka András, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. A Bírósági Közlönyben megjelent hirdetmény - a Magyar Nemzet szombati cikke szerint - azért vált ki különös szakmai érdeklődést, mert a szolgálati, szervezeti törvény 1997-es elfogadása óta most van rá először mód, hogy az OIT elnöke, és ne a testület válassza ki a megyei bíróságok elnökeit.
A bírói kar körében készülő tisztogatás és a bíróságok feletti kormánybefolyás a jogállam lényegét, a demokratikus berendezkedés szívét veszi célba – írja a Magyar Narancs szerkesztőségi cikke a Fidesz által az alkotmányban rögzíteni tervezett bírói korhatárcsökkentésről.
Diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére vonatkozó nemzetközi szabályokkal az a megszavazott alkotmánymódosító javaslat, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötik a bírói jogviszony felső korhatárát - derül ki abból a közleményből, amit az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek az ítélőtáblák, megyei bíróságok elnökei, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke valamint a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése.
Megdöbbentőnek tartja a magyar bírói kar a Magyar Hírlap cikkét, amely szerint "Menesztenék a diktatúra bíráit". Legfrissebb adataik szerint ugyanis a bírák döntő többsége 1990-ben, illetve azután kapta meg kinevezését. Visszautasítják azt is, hogy az ítészek politikailag elfogultak lennének.
A bíróságok épp akkor kezdtek komoly önvizsgálatba, amikor már szinte biztos, hogy minisztériumi irányítás alá kerülnek - írja az Index.
Az OIT szóvivője közölte: a korábbi hírekkel ellentétben nem tárgyalja a Fővárosi Bíróságra kiírt elnöki pályázatról szóló előterjesztést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) csütörtöki ülésén, várhatóan áprilisi ülésén tűzi napirendre ezt a testület.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke szerint a törvényjavaslat sérti a bírók szabad mérlegelési jogát.
