Ment-e a filmek, DVD-k, kontinenseket átívelő élő közvetítések, ifjú rendezők és fiatal igazgatók által előbbre az operavilág? – kérdezhetnénk Vörösmartyt parafrazeálva. Sok helyen nagyon is ment, másutt – például Budapesten – csak botladozva halad. Ez a néző első benyomása a Májusünnep félideje tájt.
Az idén ötvenéves Budapesti Zenei Hetek saját ünneplése helyett a közönségnek adott fejedelmi ajándékot a jeles évfordulón. Meghívta René Jacobs és a Theater an der Wien friss operaprodukciójának koncertváltozatát, Rossini Tankrédjét a Zeneakadémiára. A Filharmónia Budapest, amely a heteket szervezi, emlékezetes gesztust tett e záróesttel. Lehetett volna hivatalos – megérdemelt – elismerés. Nem volt. Szomorú látlelet ez a hazai kultúra állapotáról.
A Messa di Gloria Rossini egyetlen olyan egyházi műve, amelyet fénykorában komponált. A római Szent Cecília Akadémia készített lemezfelvételt belőle.
Vagy Rossini Segal módra? Ez majd augusztus 15-én derül ki a kaposvári Vicolo étteremben, ahol a mesterszakács a zeneszerző eredeti receptjei alapján többfogásos ebédet komponál.
