A parlamentben a jobbikos képviselők szavazatával átment a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe implikálása, de az MSZP és az LMP is megszavazta a BM terrorellenes csomagját.
Kósa Lajos az "elektronikai harc", a felderítés és a különleges rendeltetésű erők bevetésének fontosságát hangsúlyozta.
Már a jövő héten beadja a Fidesz az újabb, a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítás javaslatát, két hét múlva már tárgyalhat is róla a parlament.
Kigyomlálva mehet a parlament elé a Honvédelmi Minisztérium terrorveszély-helyzetről szóló alaptörvény-módosítási javaslatcsomagja. Nincs már szó tévéstúdiók megszállásáról, kijárási tilalomról, nyilvános gyűlések tilalma és csak 15 napig tarthat a terrorveszély-helyzet, ezután a parlament felhatalmazása szükséges. Az LMP és a Jobbik is rábólinthat a csomagra, az MSZP viszont most sem ment el a tárgyalásokra.
A kormány jelentősen módosított alaptörvény-módosítási javaslata ellenére sem ül le az MSZP az erről szóló pénteki ötpárti egyeztetésre, mert csak hétfőn tisztázza, mi legyen az álláspontja.
Ritka pillanat, amikor a magyar kormány engedményeket tesz az ellenzéknek, de úgy tűnik a Honvédelmi Minisztérium alaptörvény-módosító csomagja annyira fontos a kabinetnek, hogy hajlandó a kompromisszumokra. Bár létezhetnek a döntést sürgető szakszolgálati jelentések, ezek nem nyilvánosak. Az egyezkedés annyira jól alakul, hogy még az sem kizárt, szocialistákat is sikerül visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz.
Először a hvg.hu-n olvashatja az alaptörvény-módosítás legújabb változatát. Kikerült a tévéstúdiók elfoglalása és az internetforgalom fokozott ellenőrzése is a tervezetből. A módosításban már a nyilvános rendezvények tilalma sem szerepel és a kijárási tilalom sem található. Az ellenzék által kifogásolt részek többsége eltűnt. Még az sem kizárt, hogy a lecsupaszított változattal a szocialistákat is sikerül visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz.
Lehet, hogy a terrorveszély miatt tervezett alkotmánymódosítást kukába dobhatja a Fidesz, az ezzel párhuzamosan futtatott belügyi javaslatcsomag viszont még átmehet. Várhatóan arról is letesz a kormány, hogy titkosítást alkalmazó kommunikációs programok üzemeltetőit börtönnel fenyegesse.
Az MSZP távol maradt az egyeztetéstől, de a Jobbik és az LMP megegyezett a Fidesszel abban, hogy a párizsihoz és a brüsszelihez hasonló terror veszélyének elhárítása olyan azonnali beavatkozásokat igényel, amelyek alapvető jogok korlátozásával járnak, és erre kizárólag különleges jogrendben van lehetőség.
Több jelentős ponton változott az alaptörvény-módosítás tervezete a terrorveszélyhelyzet elrendelésével kapcsolatban – írta a Magyar Idők. A módosítással párhuzamosan a honvédelmi tárca a terrorfenyegetés miatt kezdeményezni fogja a kabinetnél a nemzeti biztonsági stratégia és a nemzeti katonai stratégia átdolgozását.
Biztonság nélkül "fabatkát sem érnek" a szabadságjogok – magyarázta a kormányszóvivő, aki ma reggel körbejárta a baráti médiát, hogy terrortémában nyilatkozzon.
Nem lesz Fidesz–Jobbik-alku. Az ellenzéki párt a terrorfenyegetettség ürügyén benyújtott módosítások közül csak az általa indokoltnak tartottakat támogatja.
A kormány éppen most demonstrálja, hogy konkrét veszélyre vonatkozó információ hiányában, csupán a biztonság kedvéért is simán válsághelyzetet hirdet, miközben a Fidesz ismét elővette annak az alkotmánymódosításnak az ötletét, amelyre hivatkozva lényegében bármilyen indokkal terrorvészhelyzetet hirdethetne.
A kormány újra az emberekhez fordulna, ha nem sikerül átverni a parlamenten a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítást, de a Magyar Nemzet szerint újabb aláírásgyűjtés nem indul, inkább egy rég bevált eszközt vethetnek be újra.
Mindenki megkaphatja a csokot, aki igényli, a kormány egyszerűsített építési szabályokat akar, a közoktatást érintő kérdésekben pedig tárgyalásokat. Az idén legalább hatezer embert küldenek el a kormányhivataloktól, de aki önként kilép, az extra támogatást kapna. Ha nem megy át a parlamenten az új alaptörvény-módosítás, akkor mérlegelnek más lehetőségeket is - Lázár János és Kovács Zoltán ismét Kormányinfót tartott. Cikkünk folyamatosan frissül.
A Bokros Lajos-féle Modern Magyarország Mozgalom szimpatizánsai demonstráltak vasárnap három órától a parlamentnél. A Facebookon több mint 1800-an jelezték részvételüket, de ennél kevesebben, nagyjából ezren jelenhettek meg.
A jobbikos politikus nyilvánosságra hozta a 30 évig nem nyilvános dokumentumot, ami alapjául szolgál annak az alaptörvény-módosításnak, amely szerint bekerülne az alkotmányba a terrorveszély intézménye. A Jobbik – bár az elején még támogatta alapjaiban a javaslatot – később úgy vélte, jogalkotói túlkapások is vannak a javaslatban. Novák Előd azt mondja, vállalja a szabadságvesztést is, lemond mentelmi jogáról, ám a Btk. szerint erre semmi szükség sincs, mert amit tett, nem bűncselekmény. Mentelmi jogról lemondani pedig nem is lehet.
Hétvégére szervezett tüntetést a Modern Magyarország Mozgalom, hogy fellépjenek a kormánypárt újabb alaptörvény-módosítása ellen. A módosításhoz a Jobbik adhatja meg a parlamenti kétharmados többséget, így a kormány terrorveszélyhelyzet esetén törvényeket függeszthetne fel, de a honvédség hatásköre is bővülne.
Egy újabb, hatodik rendkívüli helyzetet hozna be a jogrendbe a honvédelmi tárca javaslata: a jövőben terrorveszély esetén is be lehetne vetni a katonaságot. Az alaptörvény jelenleg veszélyhelyzet, váratlan támadás, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és szükségállapot esetén engedi meg a különleges jogrend bevezetését.
Az MSZP visszacsempészné az Alaptörvénybe a szociális biztonsághoz való jogot, illetve rögzítene bizonyos szociális ellátásokat is.
