Mindannyian ismerjük a délutáni rövid alvás áldásos hatását: frissebben, energikusabban folytatjuk utána a napot. Ám nem mindegy, mennyi időt szánunk a délutáni szunyókára. A túl sok és a túl kevés is fordítva sülhet el. Mi az ideális?
A Berlináléval egyidőben már hetedszer rendezi meg a Collegium Hungaricum a Cinema Totalt. A filmszakmai programsorozat egyik különlegessége idén a magyar Dreampire című multimediális installáció. A „globális álomprojektről” annak vezetőjét, Muhi András Pirest kérdeztük.
A magyarok fele kialvatlan, az alváshiány pedig hizlal, növeli a balesetek kockázatát, csökkenti a munkahelyi teljesítményünket. De nem reménytelen a helyzet, van néhány módszer arra, hogy többet tudjunk aludni.
Magyarországon a lakosság fele alváshiányban szenved, aminek súlyos egészségügyi, mentális következményei lehetnek. Különösen aggasztó, hogy a gyerekek ötöde sem alszik eleget. A jelenségben közrejátszik a LED-képernyők elterjedése.
Befejezték az ásatásokat egy 19. századi észak-indiai erődítmény romjainál, ahol egy köztiszteletben álló hindu szent ember álma szerint kincs rejtőzik – nem rejtőzött. Csak néhány csontot és égetett téglát találtak.
Ásatások kezdődtek egy 19. századi észak-indiai erődítmény romjainál, ahol egy köztiszteletben álló hindu szent ember álma szerint kincs rejtőzik. Shobhan Sarkar az indiai kormány egyik miniszterének mesélte el az álmát egy látogatáson.
Alváskor takarítja ki az agy a "szemetet", amely az ébrenlét alatt összegyűlik benne - derült ki egy állatkísérletből, mely új ismeretekkel szolgálhat az Alzheimer-kór és más idegrendszeri zavarok kezeléséhez.
Japán tudósok rájöttek, hogy hogyan lehet kiolvasni az emberi agyból, hogy miről álmodtunk – írja a Technet.
Alvás nélkül az ember ingerlékennyé, használhatatlanná és balesetekre fogékonnyá válik, azt azonban nem tudjuk pontosan, hogyan gyógyít bennünket az alvás.
Íme, a jó régi kérdés egy kicsit más megközelítésben: Színesen álmodunk? Illetve milyen színűek az emberek álmunkban?
Érzelmi megterhelés időszakában sokan nem mernek elaludni, félnek attól, milyen álom vár rájuk. Pedig a szakemberek szerint az álom valójában segít a rossz emlékek feldolgozásában.
Agyi szkenneléssel sikerült kimutatniuk amerikai kutatóknak, hogy az alvás segít feldolgozni a kellemetlen és traumatikus élményeket - számolt be róla a BBC hírportálja.
Mikor az emberek azt álmodják, hogy valamilyen fizikai mozgást végeznek, akkor a mozgás tervezéséért és kivitelezéséért felelős agyi terület álom közben is aktiválódik – derült ki a Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatásából.
Romain Philippon szabadúszó fotós néhány éve különös szemszögből figyeli az embereket: az országokat járva azt fotózza, hogyan és hol alszanak, bemutatva, hogy aki fáradt, gyakorlatilag bármilyen körülmények között el tud szenderedni.
Gyakrabban képesek visszaemlékezni álmaikra a lányok, mint a fiúk. A Bázeli Egyetem felmérésében összesen 5600 fiatal vett részt, akik írásban válaszoltak az álmokat, alvást, stresszt és kreativitást érintő kérdésekre.
Az alvás sokkal fontosabb szerepet tölt be az emlékezet szempontjából, mint eddig hitték - fejtették ki német pszichológusok egy konferencián.
A wired.com összeállította a tíz legfőbb dolgot, amit a sci-fik 2010-re már megvalósíthatónak tartottak, de végül mégsem realizálódtak.
Amerikai kutatók úgy vélik, hogy a jövőben képesek lesznek elektronikusan felvenni és értelmezni az álmokat. Sikerült ugyanis kifejleszteniük egy rendszert, amely regisztrálja a magasabb szintű agyműködést.
Martin Stranka alkotásai az ébrenlét és az álom határán lebegnek, azokban a másodperctöredékekben, amikor az ember mindkét világban létezik egyszerre. A Spottr.hu oldal a fotós munkáját mutatja be.
Hatalmas sikerrel vetítik a mozik a Christopher Nolan által jegyzett Eredet (Inception) című filmet, Leonardo DiCaprio főszereplésével. A történet szerint a jövő ipari kémei álmainkba behatolva szerzik meg az áhított információt. Bár sci-firől van szó, a mozivásznon látható történetnek megvannak a tudományos gyökerei. Lássuk, hol találkozik a valóság a fikcióval.
