Húsz éve, 2003. szeptember 9-én halt meg Teller Ede, a hidrogénbomba atyjaként számon tartott atomfizikus, a 20. század egyik legnagyobb és legellentmondásosabb tudósa.
A valaha mért legkisebb időtartamot határozták meg német atomfizikusok. Úgy hívják, zeptoszekundum.
Hongkongi fizikusok megmutatták, hogy egyetlen foton nem tud gyorsabban haladni a fénysebességnél, és ezzel igazolták, hogy az időutazás lehetetlen – írja a Discovery News. Ezt úgy érték el, hogy gyakorlatilag feldarabolták a parányi részecskét, és először figyelték meg a foton "orrát", azaz az optikai prekurzort.
Szűkül a kör a Higgs-bozon körül, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjén (LHC) nyert adatok egyre kevesebb olyan helyet hagynak, ahol a rejtélyes "isteni" részecske "elrejtőzhet".
Rekordnagyságú részecskeütköztetési rátát értek el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), ahol másodpercenként tízezer ütköztetést generáltak, ami a korábbi ráta kétszerese.
Amerikai és orosz fizikusok megtalálták a periódusos rendszer 117. rendszámú elemét. Ez azt jelenti, hogy a 2006-ban felfedezett 118-as előtti elem létezését is sikerült igazolni - írja a New York Times.
Újabb rekordot állítottak fel kedden a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), ahol 7 teraelektronvolt (7 ezermilliárd elektronvolt) energiával ütköztették a fényhez közeli sebességgel száguldó protonnyalábokat. Ez az LHC tavaly novemberi újraindítása utáni 2,36 TeV-es rekordenergia háromszorosa.
Rekordnak számító 3,5 teraelektronvoltos energiaszinten vezettek körbe pénteken két protonnyalábot a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, az Európai Nukleáris Kutatási szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC).
