Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) reaktiválja WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) nevű infravörös csillagászati műholdját, hogy a 2011-ben nyugdíjazott űrteleszkóp hároméves misszió keretében kutassa a Földre esetlegesen veszélyt jelentő aszteroidákat.
A Tejútrendszer közepén található szupermasszív (nagyon nagy tömegű) fekete lyuk közelében lévő, spagettire emlékeztető, elnyúló gázfelhőt tanulmányoznak csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Chilében működő nagyon nagy teleszkópja (VLT/Very Large Telescope) segítségével.
Az északi félteke legmagasabban fekvő és Ázsia legjobb obszervatóriuma lesz a Tibetben épülő csillagvizsgáló, amely tíz év múlva készül el.
A NASA közzétette az első képeket a Naprendszer eddig csak vélt csóvájáról.
Egy embrionális állapotban lévő úgynevezett protocsillagot fedeztek fel kutatók a Földtől 11 ezer fényévnyi távolságra: a csillagembrió jelenlegi állapotában ötszázszor nagyobb tömegű a Napnál, de a születési folyamat végére "csak" százszor lesz nagyobb annál.
Európai csillagászok új technikával fedezték fel a víz nyomait egy messzi bolygón, ám az élet ott elképzelhetetlen, hiszen a felszíne legalább 1500 Celsius-fokos.
A Cerberus és a Stüx nevet kapta a Naprendszer peremén keringő Plútó kisbolygó két parányi holdja - jelentette be kedden a kaliforniai székhelyű Seti Intézet a Nemzetközi Csillagászati Unió döntését.
Lakható övezettel rendelkező csillagrendszerre bukkantak az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai a Skorpió csillagképben, három olyan "szuperfölddel", amelyeken a körülmények feltehetően lehetővé teszik a víz folyékony halmazállapotú létét.
Gravitációs és topográfiai vizsgálati módszereket alkalmazva ausztráliai tudósok újabb lehetséges krátereket fedeztek fel a Holdon.
Számos csillagról ismert, hogy változó fényességű vagy pulzáló, de svájci csillagászok egy csoportja most e változócsillagok új típusát fedezte fel.
Az eddig véltnél sokkal hosszabb a három éve felfedezett P/2010 A2 aszteroida csóvája: egymillió kilométernyi, ami majdnem háromszor annyi, mint a Föld és a Hold közötti távolság - közölték hétfőn amerikai csillagászok.
Valószínűleg az eddig ismert legkönnyebb exobolygót figyelték meg csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT-teleszkópja (nagyon nagy teleszkóp) segítségével.
Nagyokat lakmározik a Tejútrendszer közepén elhelyezkedő fekete lyuk abból a rendkívül forró csillagközi gázfelhőből, amely a szakemberek észlelése szerint egyre gyorsuló, spirálozó mozgással a mindent elnyelő égitest felé zuhan.
A Naprendszeren kívüli két új bolygót fedeztek fel csillagászok a Kepler amerikai űrtávcső segítségével: a két exobolygó minden korábban megfigyelt ilyen égitestnél jobban hasonlít a Földhöz, így elvileg lehetséges rajtuk az élet.
A világegyetem bölcsőjéből származó, az eddigi legtávolabbi masszív galaxisra találtak csillagászok az Európai Űrügynökség Herschel-teleszkópjának segítségével.
Kedden este fél 11 előtt ismét egy fényes jelenség, feltehetően egy meteor tűnt fel az égbolton Magyarország felett – közölte az idokep.hu meteorológiai portál.
Az eddigi legtávolabbi, több mint tízmilliárd fényévnyire lévő szupernóvát fedezték fel amerikai csillagászok, akik azt remélik, hogy a világegyetem "ifjúkorában" felrobbant csillag tanulmányozása egyfelől rávilágíthat a sötét energia, az univerzum gyorsuló tágulásáért felelős rejtélyes erő természetére, másfelől adalékot szolgáltathat arra, hogy miként mentek végbe a kozmikus csillagrobbanások az univerzum kialakulásának boszorkánykonyhájában.
Százmilliárd Föld-szerű bolygó lehet a Tejútrendszerben új-zélandi és japán csillagászok becslése szerint, akik új módszert ajánlanak a Naprendszeren kívüli lakható égitestek felderítésére.
Vélhetően most először sikerült kutatóknak születőben lévő bolygót felfedezniük a Naprendszeren kívül. A "magzatot" svájci csillagászok azonosították.
Hihetetlen gyorsan, csaknem fénysebességgel képesek örvényleni a szupermasszív fekete lyukak - állapították meg csillagászok, akiknek először sikerült pontosan megmérniük egy roppant sűrű és óriási tömegű égitest örvénylési sebességét.
