A Magyar Rektori Konferencia (MRK) javasolja, hogy készüljenek hatástanulmányok, amelyek alapján kidolgozható a szerkezeti átalakítást megalapozó felsőoktatási stratégia. "Ezen dokumentumok hiányában félő, hogy ismételten csak kizárólag fiskális szempontokon nyugvó megoldás születik" - vélik.
A magyar állam a diákok átverésében segédkezett, aminek véget kell vetni: morális kötelesség a diplomagyárak bezárása - olvasható a Véleményvezér blogon.
Az MSZP humánpolitikai kabinetvezetője szerint a felsőoktatás szétverésének, a rektorok és professzorok megalázásának szándékát tükrözi a szerdán az origo.hu hírportál által ismertetett koncepció.
A kutatóegyetemek rektorai szerint a hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását, az átalakítás során szükségessé váló intézményi integrációk azonban csak akkor hozhatnak tartós eredményeket, ha azokban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak.
Nem akarják csökkenteni a költségtérítéses hallgatók számát, azon azonban a Fidesz szerint érdemes elgondolkodni, hogy van-e értelme úgy finanszírozni a felsőoktatás egészét, hogy minden főiskola egyetemmé akar válni.
Két egyetemhez és egy hivatalhoz költségvetési főfelügyelőt, míg három másik egyetemhez és egy intézethez költségvetési felügyelőt rendelt ki azonnali hatállyal a kormány - az erről intézkedő határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A Egyesült Államok egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye, a chicagói egyetem, amelynek tekintélyét nyolc Nobel-díjasa mellett egy Fields-díjas matematikus is gyarapítja, ma már kihelyezett oktatási centrumot működtet Peking központjában. Mint a párizsi Le Monde írja, ez az idők változásának jelképe. Robert Zimmer, a chicagói egyetem elnöke ezt így fogalmazta meg: "Ma már Peking az a hely, ahol jelen kell lenni."
Továbbra is az amerikai és brit egyetemek dominálnak a legjobb felsőoktatási intézmények rangsorában. Magyar egyetem nem jutott be a legjobb kétszáz intézményt tartalmazó, szerdán nyilvánosságra hozott, egy brit intézet által készített listába.
Egy vidéki egyetemistának legalább százezer forintra van szüksége a megélhetéshez, a fővárosban tanulóknak pedig ennek közel másfélszeresére - írja a szombati Magyar Nemzet.
Elégedetlen az EU az európai felsőoktatási intézményeknek a világ egyetemeit tartalmazó rangsorokban elfoglalt helyével, ezért saját értékelés készítésébe fogott. A HVG a listákat vetette össze.
Törvénymódosítással korlátoznák az egyetemi autonómiát, hogy a pártok ifjúsági szervezetei szabadon bejuthassanak a tanintézetekbe. A rektorok ellenállnak.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezeti továbbra is az egyetemek nemzetközi ranglistáját, de Ázsia több hellyel erőlépett a Times Higher Education című brit felsőoktatási szakfolyóirat éves besorolása alapján.
