A haragot sokan olyan érzésnek tartják, amelyet jobb minél gyorsabban elnyomni. Pedig önmagában nem az a baj, hogy dühösek leszünk: sokkal inkább az számít, felismerjük-e, mi váltotta ki, és mit kezdünk vele. Dr. Knapek Éva klinikai szakpszichológussal arról beszélgettünk, mit jelezhet a harag, mi történik, ha rendszeresen háttérbe szorítjuk, és hogyan lehet úgy kifejezni, hogy ne romboljon bennünket vagy a kapcsolatainkat.
A cég egyik szoftverfejlesztője hozta nyilvánosságra tapasztalatait. Azóta felfüggesztették állásából.
Belső negatív élményeink elfogadása nem egyszerű feladat, ám nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon jól érezzük magunkat a bőrünkben.
A negatív érzéseink azért vannak, hogy erőt merítsünk belőlük, de csak addig hasznosak, ameddig nem válnak túlzóvá, ameddig a fejlődésünket tudják szolgálni – hangzott el a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén. Az est szakértő vendégei egyebek mellett arról is beszéltek, mi az ára a negatív érzések elfojtásának.
Hihetetlenül széles az érzelmek palettája, és egyénenként változó, ki, hogyan éli meg az érzelmeket. Noha létezésünk alapélményei, nehéz megfogni őket.
„A szenvedéseket nem lehet kikerülni, egyre csak halmozódnak, aztán borul az egész, és jön az összeomlás” – mondja az énekesnő, aki azt is elmeséli, hogyan tanult meg szembesülni az érzéseivel, nem veszélyes-e a kitárulkozás, és mit jelenthet kihűlő párkapcsolatban a diszkrét hűtlenség.
