Jó színészek nélkül nincs jó filmes kamaradráma: itt az író és a színész viszi legtöbbször a hátán a produkciót. A héten bemutatott új Hajdu Szabolcs-film, az Ernellák Farkaséknál apropóján végigfutunk a filmtörténet legjobb kamaradrámáin.
A jövő májusi film már az ötödik lesz a moziszériában, a balhés Johnny Deppet egyelőre nem fedték fel a kedvcsinálóban.
Az igaz történetet feldolgozó A martfűi rém című thriller az előzetes alapján hátborzongató lesz, csak november 10-ig kell rá várnunk.
Alejandro González Iñárritu ráadásul újra összeáll a háromszoros Oscar-díjas operatőrével, hogy elkészítsék a migrációs rövidfilmet.
Túl nehéz dolga nincs is: a rendezőként is jegyzett Fences színpadi változatáért a Tony-díjat már ő és a női főszereplő, Viola Davis is bezsebelte korábban.
Hosszú huzavona után végre bejelentették, hogy még idén mozikba kerül a 17. századi japánban játszódó Némaság, amit a rendező már 25 éve szeretett volna elkészíteni.
A film után oldottan borozgató főszereplők, máshol nem hallott kulisszatitkok és kínos feszengés helyett valódi reakciók a közönségtől - rendeztünk egy lakásvetítést mi is Hajdu Szabolcs új közönségkedvenc filmjéből, és arra jutottunk, több ilyen alternatív módszerrel kellene próbálkoznia a magyar filmeseknek.
Maga a hercegnő/tábornokot alakító Carrie Fisher beszélt erről egy találkozón, ahol a Disney-vezér egy új Star Wars-filmet is bejelentett.
Bármilyen hihetetlen, 2013-ig nem készült szovjet vagy orosz mozifilm a kozmoszt elsőként megjárt űrhajósról, Jurij Gagarinról. A három éve bemutatott Első az űrben című film most kerül a magyar mozikba, a hősi eposzból azonban, bár lenne miről mesélni, sok minden kimaradt.
Most, hogy újra mozikba került a Casablanca, érdemes végigvenni a negyvenes években forgatott, ma is tökéletesen működő amerikai filmek legjavát. A világháború utáni időszak Hollywood fénykora volt: soha nem vettek annyi mozijegyet, mint akkor.
A diák-Oscar-díjra jelölt Kis Hajni úgy megy előre, hogy igazán csak egy dolgot szeretne: őszinte, önazonos filmeket vászonra vinni. Kecses humorral ragadja meg a kisemberek keserű mindennapjait, a fejében pedig még a mosdóba menet is karaktereket fejleszt. A díjak nem érdeklik, és példaképe sincs – ő Kis Hajni akar lenni, ami nagyon jól áll neki. Interjú a fiatal filmrendezővel.
Kevés magyar rendező tette fel annyira magasra a lécet első nagyjátékfilmjével, mint Gigor Attila. A nyomozó után másodjára egy hasonló humorú, ám egészen más hangulatú filmmel jelentkezett, a Kút azonban hiába hemzseg a jobbnál jobb karakterekben, túl későn kezd el szórakoztatóvá válni, és mintha a forgatókönyv a főszereplőről is elfeledkezett volna. Így viszont egy kihagyott lehetőség a Kút.
