#gender

Itt az igazi genderőrület: a feminizmus lett az év szava az USA-ban

Az Egyesült Államok vezető szótárkiadója, Merriam-Webster minden év végén megnevezi az év szavát, vagyis azt a szót, amire a legtöbben kerestek rá az év folyamán. Idén azonban szakítva a hagyományokkal nem egy szót, hanem egy képzőt hoztak ki győztesnek, ez pedig nem más, mint az izmus.


Kövér László esete a genderőrülettel

Kövér László hétvégi eszmefuttatásától hangos az internet: az ország egyik legmagasabb közméltósága a női önmegvalósítás legfelső fokáról delirált a Fidesz hétvégi kongresszusán.


Kövér és az unokaszülés

Orbán Viktor és kormánya folyamatosan úgy tesz, mintha ők lennének az elnyomott kisebbség: a magyar vállalkozók, akiket a multik nem hagynak érvényesülni, a magyar nép fiai, akiknek szabadságát a nemzetietlen Európai Unió korlátozza, a heteroszexuális férfiak, akiket az egyenlőség hívei kihalásra ítéltek.


40 felett lesz a magyar nőkből feminista

A Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentése is megerősíti: világszerte még mindig komoly problémákat okoz az üvegplafon jelensége, ami leginkább abban érhető tetten, hogy a nők fizetése világviszonylatban csupán 2133-ra érheti utol a férfiakét. A magyar férfiak és a magyar nők fizetése közt jelenleg 18,4 százalék a különbség. – Ám ennek ellensúlyozására ma sorra alakulnak azok a kezdeményezések és szervezetek a magyar üzleti életben, amelyek a női vezetők egyenjogúságáért tesznek.


Itt az igazi üvegplafon: a nők számára még mindig utolérhetetlen a férfiak fizetése

A feminizmus körüli parázs viták közepette talán abban mutatkozik a legnagyobb egyetértés, hogy a férfiak és a nők keresete közti különbségeket minél előbb fel kell számolni. A Világgazdasági Fórum legújabb jelentése szerint lesz dolguk a bérek rendezésért síkra szállóknak, mert amennyiben a mai trendek folytatódnak, a nők fizetése világviszonylatban csupán 2133-ra érheti utol a férfiakét. Magyarországon jelenleg 18,4 százalék a különbség.


Apa fürdet, anya főz – kutatás készült a magyar családi munkamegosztásról

Egy friss kutatás szerint a magyar apukákra leginkább a sportolásban, a gyerekek szállításában, a fegyelmezésben és a fürdetésben számítunk, míg az anyukáknak hagyományosan a házimunkában kell helyt állniuk. Meseolvasásra a magyarok szerint a férfiak is alkalmasak, ugyanakkor teríteni, főzni, mosást berakni, vagy felkelni éjszaka a baba kedvéért nem igazán.


Már a tudomány is azt állítja: a nők vezetőként „elférfiasodnak”

Amikor a nők vezető pozícióba kerülnek, és felelős döntéseket hoznak, a szervezetükben jelentős fizikai változások indulnak – állítja egy friss kutatás. A legfontosabb férfi hormon, a nemi vágyért, az agresszióért és az önbizalomért is felelős tesztoszteron hormon szintjük jelentősen megemelkedik. Ez pedig arra enged következtetni, állítják a pszichológusok, hogy a környezet és a szocializáció a biológiánál sokkal nagyobb szerepet tölt be a nők és a férfiak közti különbségek kialakulásában, mint eddig gondoltuk.


"A nők ma leginkább egymásnak akarnak megfelelni"

A nagy egyenjogúsítás közepette a reprodukción túl már nem is igazán látjuk a nő és a férfi közti különbségeket - véli a nemrég megjelent Anyátlan nemzedék kötet két szerzője. C. Molnár Emma és Hidas Judit szerint azért találkozunk egyre törékenyebb párkapcsolatokkal, mert a mai világ a szerepek tekintetében nem tud újat mutatni a nőknek, s ők inkább a régi szerepek sokaságát próbálják felvenni. Ezek azonban így megvalósíthatatlanok. Lehet-e egy férfi boldog a mosogatástól? Miért járnak közösen pisilni a nők? Mennyiben mutat negatív példát a Szex és New York sorozat?



„Egy kisgyereknél a jövő nem létezik”

Nincs olyan kutatás, ami megmutatná, hogy ki lett sikeresebb felnőtt: az, akit két és fél hónaposan, vagy az, akit két és fél évesen adtak bölcsődébe – emlékeztet Szél Dávid pszichológus, aki Apapara címmel tette közzé saját apai tapasztalatait. Szerinte például egy emancipált férfi nemcsak besegít a pelenkázásba, hanem pelenkáz is. Interjú.




Anya a konyhában, apa a munkában

Több a diplomás nő, de jóval kevesebben vannak vezető beosztásban, mint a férfiak, miközben a bérekben a különbség 40 százalékos az utóbbiak javára – ez a helyzet az Európai Unióban a legfrissebb kutatások szerint, melyekkel kapcsolatban Brüsszelben rendeztek csütörtökön konferenciát európai szakértők és szakpolitikusok részvételével. A hvg.hu is ott járt.




Videó: Nők és bulvárlapok - drámaibb a valóság, mint hittük

Fél évig vagdosta a nőket és férfiakat ábrázoló képeket egy csoport a legnagyobb brit bulvárlapból, a The Sun-ból. Miután a képeket felragasztották egy fal két oldalára, kiderült: a különbség nem csak annyi, hogy a nők többnyire meztelenek, míg a férfiakat felöltözve ábrázolják.


Hátrányos helyzetben a férfiak?

Bár a feminizmus évszázada látványosabb változásokat idézett elő a nők helyzetében, érdemes odafigyelni a férfiak szerepváltozásaira is. Mennyiben jelenthet hátrányt férfinak lenni? Milyen elvárások nyomják a férfiak vállát? Milyen utakon próbálkoznak a feminizmusra dühös, frusztrált férfiak?


Térkép: Kisebb-e a nemek közötti szakadék Magyarországon, mint Ugandában?

Magyarország, akárcsak Csehország és Szlovákia Európában a leggyengébb eredményeket produkálta a nemek közötti egyenlőség tekintetben. A Világgazdasági Fórum idei jelentése alapján összeállított térképen további érdekességekre bukkanunk: több, nem éppen demokratikus berendezkedéséről híres állam is megelőzte Magyarországot, például Kína és Oroszország.


„Engem ide azért vettek fel, mert lány vagyok”

Az egyetemek informatikus és villamosmérnöki szakjain a 10 százalékot sem éri el a női hallgatók aránya, és közülük is többen maradnak inkább a közszférában, meghagyva a versenyszféra magasabb fizetéseit a férfiaknak. Pedig az általunk megkérdezett programozó nőket munkahelyükön ritkán éri hátrány a nemük miatt, ezt is pont olyan hamis sztereotípiának tartják, mint a közhiedelmet az ápolatlan, pattanásos programozó fiúkról.


„Akinek hosszabb, az a nagyobb tudós" – Szexizmus az egyetemen

Egy évvel az egyetemi hallgatólányok listázásának botránya után még mindig tényező-e a szexizmus az egyetemeken? És ha egy „basznivaló egyiptológus” elindul fölfelé a tudományos hierarchiában, vajon meddig juthat? Ön tapasztalt már munkahelyén, egyetemén szexizmust? Töltse ki kérdőívünket!