Az IDF ezen felül legfeljebb plusz egy héttel számol. Eközben a légicsapások mellett Izrael-barát hackerek Irán bankrendszerének jelentős részét is megbénították.
Az IDF éjszakai csapására hajnalban válaszolt Irán, Tel-Avivban és Haifában is többen megsebesültek.
Mintegy százötven-kétszázezer izraeli rekedt külföldön, miközben a hatóságok azt sem tanácsolják, hogy a szárazföldi határátkelőkön át próbáljanak hazajutni.
Az amerikaiak és az izraeliek is úgy gondolják, hogy a konfliktust nem lehet néhány nap alatt lerendezni, a legoptimistább becslések szerint is hetekig eltarthat.
Amerikai támaszpontokat is készek megtámadni, ha Washington segít Izraelnek.
Az Izrael által indított pénteki támadásban több katonai vezető életét vesztette, szombaton újabb neveket közöltek.
Csak rossz zsaru-jó zsaru trükköt játszik az izraeli miniszterelnök és Donald Trump? Lángba borul a Közel-Kelet, vagy biztonságosabb hellyé válik a világ? Hogyan dőlnek össze pillanatok alatt stabilnak látszó rezsimek? Az izraeli-iráni háború utáni forgatókönyveket latolgatja az Economist, a Financial Times, a Washington Post, a WSJ, a Die Zeit, a Spiegel, a New York Times és a legjelesebb külpolitikai elemzők.
Izrael folytatja az Irán elleni, péntek hajnalban kezdett légioffenzívát, Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint az iráni rezsim soha nem volt olyan gyenge, mint most. A jelenlegi izraeli-iráni összecsapás sokkal súlyosabb, mint a két ország közötti tavalyi összetűzés, amikor az ellenfelek korlátozott drón- és rakétacsapásokat hajtottak végre egymás ellen. Irán ugyan válaszolt, ám az mindenképpen igaz, hogy a perzsa állam területét az 1980-1988-as Irak-Irán háború óta nem érték olyan súlyos csapások, mint az utóbbi órákban. Izrael célja egy iráni rendszerváltozás kikényszerítése lehet.
Nem kell nukleáris szennyezéstől tartani Irán szerint az Izrael által indított támadások következményeként. Az IDF újabb iráni katonai vezetőket ölt meg, és az atomtudós, valamint civil áldozatok száma is egyre nő. Teherán kemény választ adott szombatra virradóra, több száz drónt és rakétát küldött Izrael felé, és bár ezek többségét az izraeli légvédelem ártalmatlanította, szombaton már halálos áldozatokról és több tucatnyi sérültről adtak hírt.
Két ország, amelyek közül egyik sem ismeri el, hogy van atom… Fegyvere talán még pont nem. De az egyik most bombázza le a másikat. Amerika közben tárgyalna. Nagy Gábort, a HVG vezető szerkesztőjét Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
Az évek óta Tel-Avivban élő nő szerint a támadás időpontja sem véletlen, szimbolikus jelentőséggel bír a zsidók számára.
Ez a tízszerese annak, amit a szigetország tavaly adott.
Oroszország Kínától kapott lézerfegyvert vonultathat fel a fronton, hogy elejét vegye az ukrán dróntámadásnak.
Oboára, szaxofonra vagy klarinétra, 2,5-4 percben, a vegyiharc ezrednek vagy a területvédelmi ezredeknek ajánlva. Fődíj: 700 ezer forint. Ákos nincs a zsűriben.
Az izraeli miniszterelnök szavai szerint azt sem veszik figyelembe, ha Hamász újabb túszokat enged szabadon.
A miniszterelnök szerint ha felveszik Ukrajnát az EU-ba, a háborút is fel fogják venni.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke csütörtökön reggel tett közzé egy hangfelvételt, amelyen állítása szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arról beszél: szakítanak a békementalitással és készülnek a háború felé vezető út nulladik fázisára. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez az ügy „egy lepkefing”, nevetséges ezzel foglalkozni, mondta a kormányinfón. Úgy véli, az áram és a gáz ára két-két és félszeresére emelkedne, ha megvalósulnának az Európai Bizottság tervei, ezért Magyarország mindent meg fog tenni, hogy ezt megakadályozza, ehhez szövetségeseket keres az unióban. A miniszter szerint nálunk nem fordulhat elő, ami Romániában, így Magyar Péter is elindulhat a választáson. A drogériákban is bevezetik az árrésstopot.
Válaszul a kasmíri terrortámadásra.
Markus Reisner katonai szakértő szerint a Nyugatnak vagy nagyobb támogatást kell nyújtania Ukrajnának, vagy a lehető leggyorsabban véget kell vetnie a háborúnak. A Neue Zürcher Zeitungnak elmondta, kevésbé bízik a jelenlegi tárgyalásokban, és meg van győződve arról, hogy az idő Putyinnak dolgozik.
Az orosz–ukrán háború egyik fő műveleti központja nem Kijevben volt, még csak nem is Ukrajnában, hanem egy németországi amerikai katonai támaszponton, a hesseni Wiesbadenben.
