#Hezbollah


Nemzetközi lapszemle: Egyre szorosabb az együttműködés Oroszország, a Hezbollah és a Hamász között

A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.



Rostoványi Zsolt: Kulcskérdés, hogy Izrael mit akar a Gázai övezettel, és ki jöhet a Hamász után

A szárazföldi akciót azért halogathatja Izrael, mert tisztában van vele, hogy a nemzetközi megítélése óhatatlanul romlana a civil áldozatok miatt – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektor emeritusa. Az elmúlt 15 évben Izraelt sokszor bírálták az aránytalannak tartott válaszcsapások miatt, de ennek megítélése szubjektív.





Nemzetközi lapszemle: Orbán veszprémi beszéde azt jelzi, nem igazán akarja rendezni a vitát Brüsszellel

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint Orbán immár arra összpontosít, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a jövő nyár elején az európai választásokon. Hagyja az EU, hogy Orbán megzsarolja? – kérdi az Augsburger Allgemeine kommentárja. A Foreign Policy és az Euractiv a lengyel választások utáni helyzetet elemzi. Nem lehet visszatérni a populista időszak előtti Lengyelországhoz, írja előbbi. A Daily Telegraph arra figyelmeztet, hogy Amerika közvetlenül a háború szélén áll a Közel-Keleten és Ázsiában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.





Novák Attila történész: Izrael két front közé kerülhet, és az nagyon komoly problémát jelent számára

A Hamász október 7-i támadása a csúcspont volt, nem valaminek a kezdete – mondta a hvg360-nak Novák Attila történész, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa. Beszélt arról is, miért nem indult még meg az izraeli szárazföldi akció, és milyen egyezkedések lehetnek a háttérben. Novák Attila 2012 és 2016 között kulturális attasé volt Izraelben, élénk kapcsolata van az országgal, és a konfliktus kitörése előtt pár órával érkezett vissza Budapestre.


Fülke – Izraeli-palesztin háború: Vékony a vonal az önvédelem és a humanitárius katasztrófa között

Hogyan lehet leszámolni egy terrorszervezettel, amely alagútrendszerekben, civilek és túszok mögött bujkál? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt napok eseményeit az izraeli-palesztin háborúban, megnéztük, hogyan sodródott humanitárius krízisbe a Gázai övezet és miért nehéz ezt feloldani, utánajártunk, hogyan szólhat közbe Irán, és mi a szerepe a közösségi médiának a háborúban.






Hamász, Gáza, Hezbollah, Vaskupola, kibuc – elmagyarázunk néhány fogalmat, hogy érthetőbbek legyenek a hírek

Mi a Hamász, ki a vezetője, ki finanszírozza, mi köze a Hezbollahhoz, a Palesztin Iszlamista Dzsihádhoz, hol van a Gázai övezet, mit jelent a „két állami megoldás”, mi az a Vaskupola, és mik azok a kibucok, amelyekbe betörtek a Hamász fegyveresei? Körbejártuk az izraeli-palesztin háború kapcsán legtöbbször említett fogalmakat, hogy kevesebb legyen a fekete lyuk a hírek olvasása közben.


Nincs olyan, ami ehhez hasonlítható lenne – így valósulhat meg a Gáza elleni izraeli offenzíva

Benjamin Netanjahu állítólag napokkal ezelőtt közölte Joe Bidennel, hogy „be kell mennünk" Gázába, de elemzők szerint az izraeli hadsereg egyrészt nincs még felkészülve egy nagyszabású invázióra, másrészt súlyos emberveszteséget szenvedne el. Azt is csak találgatják, hogy a bevonulás esetén mi lesz a Gázában lakókkal, hova tudna menni több mint 2 millió ember.