A 2001. szeptember 11. utáni katonai győzelmektől függetlenül Washington képtelen volt politikai megoldást találni. Izrael is pont efelé a zsákutca felé tart, ha csupán biztonsági kérdésnek tekinti a palesztin kérdést, írja a Financial Times első számú külpolitikai kommentátora.
A megbeszélés fő témája az Izraellel szemben Gázában aratandó győzelem kérdése volt.
A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint Orbán immár arra összpontosít, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a jövő nyár elején az európai választásokon. Hagyja az EU, hogy Orbán megzsarolja? – kérdi az Augsburger Allgemeine kommentárja. A Foreign Policy és az Euractiv a lengyel választások utáni helyzetet elemzi. Nem lehet visszatérni a populista időszak előtti Lengyelországhoz, írja előbbi. A Daily Telegraph arra figyelmeztet, hogy Amerika közvetlenül a háború szélén áll a Közel-Keleten és Ázsiában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az izraeli miniszterelnök szerint Libanon számára is „pusztító" lehet, ha a háború kiterjed.
Egy tankelhárító löveg kezelőit támadta meg az izraeli hadsereg.
Az IDF szerint ENSZ-csapatok mellől lőnek, hogy a válaszcsapás a békefenntartókat találja el.
A Hamász október 7-i támadása a csúcspont volt, nem valaminek a kezdete – mondta a hvg360-nak Novák Attila történész, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa. Beszélt arról is, miért nem indult még meg az izraeli szárazföldi akció, és milyen egyezkedések lehetnek a háttérben. Novák Attila 2012 és 2016 között kulturális attasé volt Izraelben, élénk kapcsolata van az országgal, és a konfliktus kitörése előtt pár órával érkezett vissza Budapestre.
Hogyan lehet leszámolni egy terrorszervezettel, amely alagútrendszerekben, civilek és túszok mögött bujkál? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt napok eseményeit az izraeli-palesztin háborúban, megnéztük, hogyan sodródott humanitárius krízisbe a Gázai övezet és miért nehéz ezt feloldani, utánajártunk, hogyan szólhat közbe Irán, és mi a szerepe a közösségi médiának a háborúban.
Izrael elhúzódó háborúra készül a Gázai övezetben a Hamász felszámolására, de még nem látni, milyen rendezést képzel el célja elérése után. Az USA és Európa a civil lakosság megkímélésére int.
Nem csak Gázában, hanem Izrael északi határán is egyre nehezebb a helyzet.
Egy ember meghalt, többen megsérültek a Libanonból érkező támadásban, Izrael válaszolt.
Hosszein Amir-Abdollahian szerint Amerika nevetségessé teszi magát azzal, hogy önmérsékletre szóltja fel a feleket, miközben fegyvereket és bombákat küld.
Mi a Hamász, ki a vezetője, ki finanszírozza, mi köze a Hezbollahhoz, a Palesztin Iszlamista Dzsihádhoz, hol van a Gázai övezet, mit jelent a „két állami megoldás”, mi az a Vaskupola, és mik azok a kibucok, amelyekbe betörtek a Hamász fegyveresei? Körbejártuk az izraeli-palesztin háború kapcsán legtöbbször említett fogalmakat, hogy kevesebb legyen a fekete lyuk a hírek olvasása közben.
Benjamin Netanjahu állítólag napokkal ezelőtt közölte Joe Bidennel, hogy „be kell mennünk" Gázába, de elemzők szerint az izraeli hadsereg egyrészt nincs még felkészülve egy nagyszabású invázióra, másrészt súlyos emberveszteséget szenvedne el. Azt is csak találgatják, hogy a bevonulás esetén mi lesz a Gázában lakókkal, hova tudna menni több mint 2 millió ember.
A volt amerikai elnök kritikájából kijutott Netanjahunak is, aki szerinte megpróbálta tőle elorozni az iráni Kászim Szulejmáni tábornok likvidálásának érdemét.
„Az Egyesült Államokra úgy tekintünk, mint aki partner a cionista agresszióban, és teljes mértékben felelősnek tartjuk a gyilkosságokért és egyéb bűncselekményekért, a palesztinok blokádjáért, ostromlásáért, lakások megsemmisítéséért és védtelen civilek lemészárlásáért, ideértve a gyerekeket, nőket és időseket” – olvasható a Hezbollah közleményében.
Két nő, Barbara és Hedvig mesélt lapunknak arról, hogy hogyan változott meg pár nap alatt az izraeli élet.
Az irániak határozottan tagadják, hogy közük lett volna a támadáshoz, és egyelőre az amerikai kormány sem lát arra bizonyítékot, hogy Teherán benne lett volna a műveletben.
A síita terrorszervezet vasárnap vette tűz alá az izraeli hadsereg három állását, mint közölték „szolidaritást vállalva a palesztin ellenállással”.
A Közel-Keleten újból kiéleződnek a soha nem szűnő háborús aggodalmak, amelyek az egyik kis ország, Libanon esetében már szinte meg se ütik az ingerküszöböt. Az ország évek óta tartó katasztrofális helyzetét látszólag napról-napra tetézi egy újabb sorscsapás, ami milliókat hoz kilátástalan helyzetbe, a válságot előidéző politikai elit magával van elfoglalva, nemzetközi segítségre pedig kár számítani.
