A cégek sikerét, illetve életben maradását támogathatja vagy akadályozhatja meg a belső információ áramlási módja. A tudást meg kell osztani a munkavállalók között, de nem mindegy, hogyan. Az értekezletek sok esetben önmagukban is hátráltatják az eszmecserét. Terítéken a hazai gyakorlat.
Ma már teljesen elfogadott, hogy pénzt és időt áldozunk testünk karbantartására, elmegyünk egy-egy wellness kúrára, ugyanakkor belső harmóniánkért, kapcsolataink ápolásáért keveset teszünk. Pedig érzelmi intelligenciánk (EQ) tudatosításával és fejlesztésével sokkal sikeresebbek lehetünk magánéletünkben és karrierünkben egyaránt.
A büszkeségérzés nehezen fejezhető ki pénzben, de gyakran még szavakban is. Mégis ez, az egyén elkötelezettségének kifejezése lehet a dolgozók legfőbb motiváló tényezője.
Hiába divatos a sokszínű munkahely és hiába ment el több tízmilliárd forint a rendszerváltás óta a roma integrációra állami és önkormányzati szinten is, ennek hatásai nem érzékelhetőek. A munka világában a roma pályázókat rendre visszautasítják, egy-egy állásért 20-30 százalékkal kisebb eséllyel indulnak, mint a nem roma jelentkezők.
Mi is az a coaching? Hogyan tudják a vállalatvezetők a gyakorlatban is hasznosítani, hogy hatékony segítséget nyújthassanak alkalmazottaiknak? Részlet Mary Beth O’Neill Coaching, A vezetői szerep és feladat tudatosítása című könyvéből, ami a HVG Könyvek jóvoltából már magyarul is olvasható.
Az idei év első negyedében több mint 13 ezer dolgozót bocsátottak el a szálláshely- szolgáltatás-vendéglátás területén, a turizmusból élő munkaadók azonban további leépítésekre kényszerülhetnek, mivel a válság miatt kevesebb a turista, ráadásul a kormány adójavaslatának több eleme is inkább nehézséget jelent számukra. Az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az étkezési utalványok, az üdülési csekk után 25 százalékos adót kell fizetni, de a kormány emelné a szervízdíj kedvezményes adótételeit is, illetve törölné a falusi turizmus részleges adómentességét is.
Egy friss kutatás szerint Nagy-Britanniában akár évente hétmillió munkaóra betegszabadságot lehetne megspórolni, ha a dolgozók zenét hallgathatnának munka közben – írja a HR Magazine.
A Merces legfrissebb kutatása szerint a szlovák humán erőforrás szakemberek többet kerestek 2009 első negydévében, mint a magyarok. Ez a második negyedévre ismét változott, ugyanis a magyarországi HR szakma 280 ezer forintos átlagfizetése veri a szlovák 263 ezer forintos átlagfizetést.
Egy zártkörűnek tűnő, de egyáltalán nem bennfentes - HR konferencia keretében bújtatott – ünnepségre kerül sor június 25-én Pécsett. A „Magunkról magunk közt – nem csak magunknak” című eseményhez az apropót az adja, hogy a Pécsi Tudományegyetem HR-es képzést folytató karának jogelődje közel húsz éve indította el személyügyi szervező (főiskolai) és humán szervező (egyetemi) szakjait, amelyekkel a hazai HR-képzés meghatározó intézményévé vált. A felsőoktatási rendszer átalakulásával a korábbi szakok fokozatosan megszűnnek, helyüket az új követelményeknek megfelelően akkreditált képzések veszik át, így 2009. júniusában a személyügyi szervező főiskolai képzés utolsó évfolyama végez.
Hogyan reagál a gazdasági válság miatt kialakult helyzetre egy veszprémi cég német ügyvezető igazgatója és magyar HR-menedzsere? Nézetek és válságkezelő technikák.
Sokat elárul egy vállalat életéről és annak vezetőjéről, hogyan kezeli a stresszt: ha a menedzser a magánéletében nem akar foglalkozni a kényes kérdésekkel, akkor a cégnél is tologatni fogja azokat. A magyar kultúrában túlzott alkalmazkodásra szocializálják a gyerekeket, így felnőttként feszült helyzetben kompromisszumra törekszünk azt gondolva, az önuralom megoldja a problémát.
A teljesítményértékelési rendszer a közhiedelemmel ellentétben nem HR-dokumentációs mumus, akkor sem, ha néhány vállalatnál nem futott be nagy karriert. Hatékony, olcsó és egyszerűen használható eszköz lehet egy tapasztalt vezető kezében, aki tudja, hogy a rendszeres és szakszerű visszajelzések minden munkatárs számára fontosak, beosztástól függetlenül.
Hatalmas bátorság, kiépült kapcsolatrendszer, jó reklám, ügyes eladó és nagy adag szerencse szükséges ahhoz, hogy ma valaki művészként meg tudjon élni. Sokszor azonban ez sem elég, és a művészek megalkuvásra vagy szakmaváltásra kényszerülnek.
A vezetők és a HR-szakemberek többségének nincs tapasztalata abban, hogyan kezeljék a válság miatt kialakult helyzetet; amire ilyenkor egyetlen megoldásként tekintenek, az általános létszámcsökkentés. A felmondás közlése viszont egy vezetőnek sem kellemes szituáció, nem véletlenül bízzák ezt a feladatot sokszor a személyügyre.
Miért fontos az alkalmazottak frusztrációs problémáival foglalkozni? Leginkább azért, mert a pozícióféltésnek romboló hatása van és járványként terjed szét. Belülről támadja a szervezet egészséges működését, bomlasztja a bizalmi légkört, gyengíti a munkavállalók lojalitását, rontja a cég tevékénységének hatékonyságát, és így gyengíti a vállalatot.
A munkahelyi unalom (bore out) legalább olyan veszélyes, mint a kiégés. Az elégedetlenség ugyanis először pszichésen, majd fizikailag is beteggé teszi a munkavállalókat. Vajon pozitív hozzáállással megszerethető-e az utálatos munka?
Az elmúlt években gyorsan terjedtek azok az új technológiák, amelyek meggyorsítják, könnyebbé teszik, hogy a humánerőforrás-gazdálkodás a vezetést támogató eszköz legyen.
Az egyéni vezetőfejlesztés sikeressége egyrészt abban áll, hogy a vezető igényeire szabható mind tartalmilag, mind a folyamat szempontjából. Másrészt a coach végig tudja kísérni a vezetőt a fejlődésben az elköteleződéstől a készségek fejlesztésén és a gyakorlati alkalmazáson át a vezető felelősségvállalásáig azért, hogy a tanultakat beépítse és használja a napi munkája során.
Egy korábban publikált amerikai HR karriermodell szerint a folyamatosan változó HR-es munkakörhöz kell igazítani a szakemberek készségeit, így a tehetségek kiválasztása és kinevelése is átalakul. Felmerül a kérdés, hogy a most felnövekvő humán erőforrás nemzedék hogyan tervezze meg karrierjét a változó körülmények között.
Egy szabadidejében a bungee jumpingnak és a búvárkodásnak hódoló brit segélyszervezeti alkalmazott nyerte el "a világ legjobb állását", amelyben 150 ezer ausztrál dollár javadalmazásért kell ellátnia egy trópusi sziget gondnokságát.
